Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Két világégés között (Erdős Ferenc)

Cséplés, kazalrakók (1940-es évek) sikeres volt, hogy ötszáz pengővel gyarapodott a labdarúgócsapat pénztára. Kiegészült a felszerelés, a szomszédos falvak fiataljainak egymás elleni mérkőzésein alakultak a csapatok, így a fehérvárcsurgóiak tudása, eredményessége is. A legnagyobb küzdelem a Bodajk-Fehérvárcsurgó közötti összecsapásokat jellemezte, a két szomszédvár labdarúgóinak mérkőzéseit a magyar-osztrák mérkőzések presztízsével azonosították. Az idősebbek napjainkig emlékeznek az 1938. esztendőben aratott sikerre, 1:0 arányban legyőzték a nemzeti bajnokság III. osztályában szereplő Kisgyón együttesét. Nemcsak az értelmiség (községi hivatalnokok, lelkészek, tanítók és gazdatisztek) alakították, formálták a hely szellemét, hanem a földművesek, iparosok, kereskedők is. Módos gazdák: Guti Gábor, Keresztes István, Kozma Miklós, Laki Ferenc, Miliás Imre, Miliás József, Szikra Mihály. A település „politikai boszorkánykonyhájának" tulajdonosa Szabó Ferenc borbély- és fodrászmester, a férfiszabó Gángó Ferenc és Kerner József, a hentes és mészáros Muszel János, Dobos Lajos kádármester, Kovács Lajos kőművesmester, Szabó Lászlóné és Tehel Ferenc fűszer- és vegyeskereskedők, a molnárok közül Farkas Károly, Krenn Sándor és a Sulák testvérek, Szabó László pékmester, a kocsmárosok Róka János, Simon Gábor, Simon Lajos. Köztiszteletben álló személyek voltak a világháborúban hősiességükkel kitűntek közül vitéz Kiss Sándor és vitéz Végh Imre.