Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Hegyen túl (Vitek Gábor)

HEGYEN TÚL Fehérvárcsurgó község a „hegyen túl"; egyrészt a Bakony-hegység keleti előterében, északkelet felé alacsonyodó lépcsőjén, nagyobb részt a Móri-árok délnyugati sík; táján fekszik, „gyönyörű, regényes vidéken". „Nevét minden valószínűség szerint a falu közepén még ma is fennálló, folyton csurgó forrástól vette - vezeti be a településről közel száz esztendővel ezelőtt írott összegző tanulmányát Károly János, a település első monográfusa -; különben is e környék ásványos vizekben gazdag, s vizei a bodajki s mohai vízzel egyező összetételűek." Bodajk, Gúttamási, Kincsesbánya és Magyaralmás helységekkel határos út- és patakmenti, többutcás, szórt jellegű település, szalagtelkeken fésűs előkertes beépítéssel Fejér megye északnyugati részén. Napjainkra a régi falusi házak és az egyre szaporodó modern lakóépületek békésen megférnek egymás mellett, ez utóbbiak a település megtartó erejét érzékeltetik. 193 hektáros központi belterülete sík területen fekszik 130-160 méteres tengerszint feletti magasságban. Külterülete 2772 hektár. Térsége a pleisztocén szerkezeti mozgások során a párhuzamos vetődések mentén erőteljesen lesüllyedt. Határára változatos felszín jellemző, amelyet az eróziós (folyóvíz völgyképző munkája által kialakított) és denudációs (természeti erők egész felszín lemosásában, letárolásában kifejtett hatása) folyamatok nem alakították szigethegyekkel behintett halomvidékké. A széles sülylyedékterületet a pleisztocénvégi vízfolyások a süllyedéssel egyidejűleg feltöltötték, s tágas alluviális, azaz hordalékos talajú és kőzetű síksággá formálták. A szárazföldi kőzetek aprózódásából a síkságot Mór-Bodajk-Fehérvárcsurgó-Moha vonalon átlagosan 25-30 méter vastag, üveggyártásra is alkalmas; homokos, kavicsos, iszapos, agyagos törmelékes üledék tölti ki. Csapadékait és természetes karsztvizeit (Héjakút, Szilvaforrás, Büdöskút) a Gaja, továbbá a Mór-Bodajk irányába folyó patak vezeti le. A Móri-víz átlagos vízhozama Fehérvárcsurgónál ötszáz liter másodpercenként. Mellékvizeinek vízszállítása mérsékelt; többségük időszakos, csak jelentősebb csapadék idején (tavaszi hóolvadáskor, májusban és az őszi hónapokban) szállítanak vizet. Csapadék-