Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A bosszú
dásztársasághoz is tartoztak, ők saját vadászpuskáikat hordták, és az is valószínűsíthető, hogy a forradalom idején hozzájuk került hadipuskákat is megtartották.) Az irreguláris alakulatot a helyi ortodox kommunisták afféle önvédelmi csapatának kell tartanunk 73 , akik számára mindennél fontosabb volt a saját biztonságuk, amelyet a párt érdekeivel adekvát dolognak érezhették. Nyilván nem ismerhették Úszta Gyula egykori partizánból lett sztálinista tábornok szavait, miszerint „a fehérterror ellen háromszoros vörösterrort kell alkalmazni"- de minden bizonnyal egyetértettek volna vele...(A pártvezetés számára tehát távolról sem a törvényesség volt az elsődleges szempont, hanem mindenekelőtt a politikai megbízhatóság. Csak azok kezébe mertek fegyvert adni, akiknek hűségében, lojalitásában teljességgel megbízhattak. Az már más kérdés, hogy a politikai megbízhatóság nem feltétlenül járt együtt a szakmai hozzáértéssel.) A csoport első feladata az volt, hogy járőrözzenek, ellenőrzéseket hajtsanak végre a faluban, a bányák területén, a környező erdőkben. A Budapestről nyugati irányban kitört fegyveres „ellenforradalmárokat", akiket - így szólt az utasítás - „az áruló Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, Maiéter Pál és Király Béla, a nemzetőrség főparancsnoka vezet, üldözzék, illetve fogják el, mivel a Vértes hegységen át erre várható a felbukkanásuk." 74 (Az utasítást adók nem tudták, vagy elfelejtették, hogy a parlamenter Maiéter és tárgyalóküldöttsége még november 3-án éjszaka Tökölön a szovjet állambiztonsági csapatok vezetőjének, Iván Szerovnak a fogságába esett...) Az állítólagos fegyveresekkel való konfrontáció lehetősége természetesen vaklármának bizonyult. 7 mondanunk, hogy a Halvachs István „vezette" pusztavámi nemzetőrség törvényesen járt volna el a forradalom idején a legálisan létrejött helyi Nemzeti Bizottság megbízása alapján, ha ezeket a fegyvereket elkobozta volna Homokiéktól!) Minden bizonnyal a Bodri Imre által megszervezett alakulat, amelynek létrejöttét tehát az egykori tanácselnök november közepére vagy végére datálja (nagy valószínűséggel), megegyezik ezzel a társasággal, amely ekkorra már 18-20 fős volt, s majd egyfajta „metamorfózison" átesve, 1957 tavaszán a pusztavámi munkásőrszakasz alapja lesz. 7 A pusztavámi községi tanács rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést tartott 1956. november 24-én. A tanácselnök, Bodri Imre itt is szóba hozta, mint azt a későbbiekben látni fogjuk, hogy „szükséges volna egy polgárőrség felállítása, kérem a bizottsági tagokat, javasoljanak megbízható személyeket." - FML Tanácsülés! jegyzőkönyvek. Pusztavám, 1950-1962. 74 Bodri Imre személyes közlése, 2002. november 5. 75 Minderről a későbbiekben még esik néhány szó.
