Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A vizsgálat

soha nem fogják megérteni." (Szavaival szinte összecseng az egykori pusztavámi plébános, Pálos Antal megjegyzése, amelyet Homoki Józsefnek mondott ugyanerről évek múltán: „A Halvachs-ügy még mindig nem ült el a faluban, de hogy igazából mi történt, azt csak az égiek tudják.")

309 Ugyanakkor elmondja azt is, hogy a „munkásőr elvtársak minden dicséretet megérdemelnek, mert egész napi munka után szolgálatot illetve őrséget adnak." (Arról nem esik szó, hogy tevékenységükért díjazásban részesülnek.) A megyei párt vezető testülete mindenesetre ezen az ülésén jónak látta, hogy megfogalmazza az esetleges retorziók lehetőségét is azokkal a munkásőrökkel szemben, akik a későbbiekben (tehát nem a Halvachs-ügy kapcsán!) súlyos fegyelemsértést követnek el. Éppen Hankó János hozza javaslatba, hogy „a súlyos túlkapásokat a pártszervezet tárgyalja meg és vonja felelősségre az illetőket, súlyos esetben a párttagság kérdését is fel kell vetni, [sic!] A munkásőröket csak a járási pártbizottság engedélyével lehet igénybe venni [ti. rendőri feladatokra]. Most már helyreállt a rend annyira, hogy a közrendet a rendőrség is tudja biztosítani.

310 Vigyázni kell, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki a rendőrség és a munkásőrség között. Az ellenség igen jól ki tudta használni az ÁVO és a rendőrség közötti rossz viszonyt." (Arra mindenesetre utal ez a hozzászólás, hogy a munkásőrség mint testület az AVH szerepét vette át...) Kalmár Dezső elvtárs szerint „nem értik a munkásőrök szerepüket. (...) Egyéni akciók végrehajtását tekintik feladatuknak. Kiképzéseken nem szívesen vesznek részt, de más feladatokat szívesen hajtanak végre, ami [sic!] a rendőrségre tartozik." Homoki József személyes közlése, 2003. január 8. 310 Igen, így van, annak ellenére, hogy a pufajkás alakulatokat a tavasz folyamán már leszerelték. Tagjai vagy visszamentek a „termelésbe", vagy valamelyik más fegyveres testületben kaptak állást. Igaz, hogy ugyanezzel egy időben felállították az ún. Megyei Rendőri Karhatalmat Pápai János rendőr főhadnagy, politikai tiszt parancsnoksága alatt. Ez a század 1957. május 10-én 118 rendőrből állt, hatalmas fegyverarzenállal rendelkezett. A parancsnok megállapítása szerint a század „(...) többnapos komoly harci feladatot képes megoldani." Alapfeladatuk volt a társ fegyveres testületekkel és a szovjet csapatokkal együttműködve, „csírájában elfojtani minden ellenforradalmi kísérletet." Karhatalmi akciókat, razziákat hajtottak végre a megye területén. - Jelentés a Karhatalmi század felállításáról és összetételéről, 1957. május 10. - Az MSZMP iratai, 1957. FML 19. f. 22. ő. e. Ezt az alakulatot 1958 őszén számolták fel Orbán Miklós rendőr ezredes (a volt ÁVH Belső Karhatalom utolsó parancsnoka), a BM Belső Karhatalom elöljárójának utasítása szerint a belügyminiszter 25. sz. parancsára. Értesítés, 1958. október 22. - A BM FM RFK iratai, 1957-58. FML 9. d.