Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A szökés
[!] elvtárs pedig megkerülte az épületet, és úgy ment Brázik segítségére. A kerítésen át én megláttam azt, hogy Halvax [!] feltartja a kezét és Brázik fegyvert szegez rá. így én is átmentem a kerítésen.. ," 185 Frank Pál ezalatt dermedten állt az udvar közepén. A rendőr - mivel látta, hogy elfogták Halvachsot - visszament a fiatalemberhez, s bezavarta a házba: nem volt szükség rá a továbbiakban. Ami ezután történt, arra már nem Frank Pál a koronatanú, mert (bár ez nehezen hihető) a következő eseményekből állítása szerint semmit nem látott, hallott 186 ... Halvachs István elfogásának napján, már a kora reggeli órákban Rostás Lajos rendőr nyomozó főhadnagy, akit a forradalom leverése után vett át a móri ÁVH-tól a rendőrség, Pusztavámra utazott, hogy az elfogás körülményeiről kihallgassa a résztvevőket. Jelentésében a következőket írja: „...az udvar egyik sötét részéről a meghúzódó Halvachs futásnak eredt és ifj. Frank területéről a kerítésen keresztül átugrott a szomszéd udvarba tovább szökés céljából. Az átugrási helyének közelében tartott figyelést Brázik Imre, [a] munkásőrség pusztavámi egységének parancsnoka, aki két riasztólövést adott le a szóbeli felszólítást mellőzve /mivel a felszólítással járó késedelem veszéllyel járt/ és eközben Halvachs után szaladt. A lövést nem tudta Halvachsnak célozni attól tartva, hogy a kerítésen átugró Moór elvtársat és a másik irányba figyelést végző Homoki elvtársat fogja eltalálni. Halvachs nem állt meg, tovább szaladt, miközben az elfogása érdekében a kézben lévő fegyverekkel ütlegelni kezdték. " ] 7 Eszerint tehát Halvachsnak hátrafelé [!] kellett volna szaladnia, hiszen onnan volt várható Moór és Homoki, s ezért nem mert arra tüzelni Brázik. A rendőr, mint tudjuk, nem követte a kerítésen átugró Homokit, aki viszont Homoki József vallomása, 1957. július 10. - U.o. 186 Frank Pál személyes közlése, 2002. október 26. és november 11. 187 Rostás Lajos jelentése, 1957. július 10. - FML Brázik és tsai. A kiemelések tőlem, P.P. Az akkor (1956-57-ben) hatályos rendőrségi Szolgálati szabályzat II. rész 157158. pontja és a Fegyverhasználati utasítás szerint támadás [!] esetén nappal két, éjszaka és ködben egy „Állj!", majd az „Állj, vagy lövök!" felszólítás elhangzása után kerülhetett volna sor a figyelmeztető fegyverhasználatra. „... a fegyver használata csak fegyveres támadás esetén volt jogos."- Dr. Kopácsi Sándor egykori rendőr ezredes szakvéleménye a karhatalmi szolgálati szabályzat biztosította lehetőségekről 1956-ban. Sortüzek, 1956. II. 54-58. o. - A kiemelések tőlem, P. P. Itt, mint azt láttuk, nem történt támadás! Brázik valószínűleg eleve sorozatlövésre állította a fegyverét, emiatt dördült el több „figyelmeztető" lövés.
