Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Előzmények

lakó az elsőben rendezkedett be. Ebben nyilvánvaló módon egyfajta politikai meggondolás (is) munkált, a hatalom oly gyakran és oly szívesen alkalmazott „oszd meg és uralkodj!" elve... Az erőltetett nehézipar-fejlesztés olyannyira igényelte a szenet, hogy az Oroszlány környéki bányákban még politikai és köztörvényes elítélteket is foglalkoztattak az ötvenes években. A sajátos helyzet hozta magával, hogy a bánya és a falu - noha egymáshoz tartoztak szétválaszthatatlanul - mintha két külön köztársaság lettek volna

9 1956 őszére! Mindez természetesen meghatározó jelentőséggel bírt a későbbi történésekben. A Fejér Megyei Néplap 1956. október 25-i, csütörtöki száma még lelkendezve számolt be arról, hogy „a móri járásban [!] valamennyi bánya dolgozói kiválóan dolgoztak a szerdai napon". Ugyanitt olvashatjuk a balinkai szénbánya „dolgozóinak" felháborodott levelét, amelyben elítélik az „ellenforradalom" támadását Budapesten.

10 Másnapra aztán ott is megváltozott minden... A pusztavámi forradalmi események nem a faluban, hanem a szénbányánál kezdődtek október 26-án, amikor hat ismeretlen egyén jelent meg az üzem területén, s ott eredményes agitációba fogtak a sztrájk mellett. 11 Rövid idő alatt összegyűlt az ún. felolvasóteremben (itt történt a müszakkezdésekkor a dolgozók munkába való beosztása) mintegy hatszáz bányász, a teljes délelőttös műszak. Néhányan közülük is felszólaltak az idegeneket követően a spontán kialakult munkásgyülésen. Varga Ferenc, Izmindi István és Frei István után különösen Kovács István tűnt fel a szovjet csapatok ellen tett izgató hatású kijelentéseivel. (Ez utóbbi nevet ne felejtsük el!...) Az üzemi pártszervezet ezalatt kapcsolatba lépett a móri járási pártbizottsággal, mert - látván az Ezen a zsúfoltságon próbált meg a kormányzat változtatni 1957-ben, amikor az ún. BSH (bányász saját ház) - akció keretében nyolc év alatt 600 földszintes, kertes ikerházat kívánt felépíteni a faluban, illetve Árkipuszta szántóföldjei helyén. Országosan tízezer bányászház építését irányozták elő. - Fejér Megyei Hírlap, 1956. december 21. és 1957. március 5. 9 Homoki József személyes közlése, 2003. január 8. 10 Fejér Megyei Néplap, 1956. október 25. 1 Az ellenforradalmi események alatt alakult fegyveres csoportokról és szervekről, valamint azok tevékenységéről Összefoglaló jelentés. Készítette a BM FM RFK Politikai Nyomozó Osztálya V. Alosztálya. Székesfehérvár, 1959. évi április 6-án. - Történeti Hivatal (A továbbiakban: TH) V-150 368 és V-150 368/1. A pusztavámi események „leírását" az utóbbi kötet tartalmazza.