Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A bosszú
nált a móri rendőrségre, hogy az általa leleplezett kommunista bandát elfogassa. Az ellenforradalom után is lázító beszédet tartott, amikor sóhiány 137 volt a faluban. A képtelenebbnél képtelenebb állításokat olvasva, azt kell mondanunk, hogy a kihallgatok elgondolása az volt, hogy igyekeznek minél több vádpontot összeállítani, hogy annál nagyobb legyen a valószínűsége, hogy ezek közül jó néhányat elfogad az ügyész is, s egy bírósági tárgyaláson a lehető legnagyobb büntetés lesz elérhető. 138 Halvachs vallomásában elismerte, hogy az október 26-án mondott beszédében hangoztatta, hogy „Ruszkik haza, nincs rájuk szükség, független országot akarunk, többpártrendszert, szabad választást." Ugyanezeket a súlyos bűnnek számító gondolatokat, jelszavakat természetesen az ország sok száz településén elmondták azokban a napokban. Nem tartjuk ugyanakkor valószínűnek, amit (nyilván védekezésül) előadott a nyomozónak, hogy ti. „Én amikor a mikrofonba beszéltem, olyan ittas állapotban voltam, hogy a beszéd részleteire nem emlékszem." Esetleges ittasságát rajta kívül senki nem említi a tanúvallomásokban, és a későbbi visszaemlékezők sem tudnak ilyesmiről. A továbbiakban részletesen elmondta, mikor, hol volt és mit tett, mit mondott október végén, november elején. Arra, hogy ő önállóan szervezte volna az „ellenforradalmat" Pusztavámon, elmondta, hogy számára az utasításokat Stoffer László adta. így például azt is, hogy szerezzen fegyvert a közrend védelmére megszervezendő nemzetőrség részére, s ugyanígy, utasításra vett részt a móri nemzeti bizottság gyűlésén. A bánya munkástanácsával szintén Stoffer László javaslatára lépett kapA sóhiány nem pusztavámi sajátosság ebben az időben, az egész országra jellemző volt 1956 novemberében. Hogy ez milyen komoly probléma volt, arról még a megyei lap is cikkezett. - Fejér Megyi Hírlap, 1956. november 25. 138 Megjegyezzük, hogy a pusztavámi forradalmárok ellen összetákolt vádak között szerepelt az is, hogy ők 1956. október 26-án délután nemcsak a szovjet emlékművet rombolták le és tüntettek az utcán, hanem még aznap délután létrehoztak egy úgynevezett „ötös bizottságot" is, amelynek az „ellenforradalom szervezése" lett volna a rendeltetése. Alapos a gyanúnk arra, hogy ez csak az ügyész fantáziájában létező szervezet volt. Létét semmilyen adat, vallomás nem említi; valószínűleg még csak nem is a nyomozók találhatták ki, mert akkor Halvachs ellen feltétlenül felhasználták volna, de ilyesmiről a kihallgatási jegyzőkönyvekben nincs szó. A pusztavámiak perében hozott ítélet indoklása említi, hogy itt nem volt „ötös bizottság". - Eredetije Tamás Tibor tulajdonában. Az „ötös bizottságra" mint vádpontra a Gaál József ügyében felvett tényállás utal, Gaál ennek a létét, s különösen pedig az abban való esetleges szerepét tagadja. - A dokumentum eredetije Gaál József tulajdonában.
