Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A bosszú
celláinak „kényelmét", s jó néhányszor végiggyalogolták a kapitányság és az őrs közti párszáz méteres utat, amikor kihallgatásra és onnan visszakísérték őket, ugyanúgy, ahogyan azt Halcvachs István is tette. „Csúcsidőben", például 1957. március 15-ét, augusztus 20-át, október 23-át megelőző illetve követő időben 115 az őrs fogdája mellett szükség volt a hatalmas létszám miatt a kapitányság épületében lévő kihallgatóés egyéb, „átmeneti" fogdahelyiségekre is! (Fejér megyében az erőszakszervek 1957. május 1-jéig kétezer főt [!] vettek őrizetbe, „ezek közül 1300 főt politikai bűncselekmények miatt, (...) 190 személyt helyeztünk közbiztonsági őrizetbe.(...) Március 15-re 383 személyt, április 4-re 136 személyt, május l-re 210 személyt helyeztünk preventív őrizetbe a nemzeti ünnepek biztosítása érdekében." 116 ) Az első nagyszabású karhatalmi akcióra Pusztavámon 1957. február 9-én a délutáni órákban került sor. A Mórról, egy háromtengelyes ZISZ teherautóval 117 érkező „pilóták", pufajkások a móri rendőrökkel és helyi „kollégáikkal" rövid idő alatt körülzárták a falut, majd megkezdték a forradalom prominens szereplőinek és a munkástanács tagjainak a tanácsházra való begyűjtését. A karhatalmistákkal tartó rendőrök között volt Mező Béla, Kass Dániel és Moór Mihály is, a helyi Mórról Jány Imrét, Gömbös Zoltánt, Köves Istvánt, Lendvai Konrádot, Bandi Pált, Schiffer Jánost. Közülük többet internáltak a későbbiekben, mások börtönbüntetést szenvedtek. Egy összesítés szerint 1956-os tevékenységük miatt legalább 19 főt ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre a bíróságok, legalább 12 főt vettek közbiztonsági őrizetbe a hatóságok, rendőri felügyelet alá vontak legalább 3 főt, és ún. preventív [értsd: rendőrségi vagy karhatalmi] őrizetben voltak legalább 11-en a Móri járásból TH V 150 368/1. 115 E három időszaktól egyébként nem csak a rendőri és karhatalmi erők tartottak, a járási hadkiegészítő parancsnokság is - nyilván a megye utasításának megfelelően - a tiszti-tiszthelyettesi állomány részére együtt-tartást rendelt el. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hatfős hivatásos állomány nem hagyhatta el a járási hadkiegészítési parancsnokság épületét. Az intézkedés szükségességét az indokolta, hogy „ellenforradalmi provokációra" számítottak. Az irodában található összes írógépet és a sokszorosító-eszözöket (stencilgépeket) a „T"-irodában elzárták már augusztus 18-án 12.00 órától 21-én 08.00-ig, s természetesen ugyanígy a fegyvereket és lőszert is. Biztonsági okokból csak tiszt volt vezényelhető ügyeleti szolgálatba, tiszthelyettes nem. Ugyanígy jártak el a forradalom egyéves évfordulóján is. A parancsnok, Brutyó József százados elrendelte: „Az esetleges provokátorokkal szemben a legszigorúbban lépjenek fel, s adott esetben fegyverüket is kötelesek használni." - A Móri Járási Kiegészítő Parancsnokság iratai, utólag beérkezett iratok. HL. 1956-os gyűjtemény, 6/a doboz. 116 Sebestyén László megyei rendőrfőkapitány jelentése az MSZMP IB-nek, 1957. május 20. - FML Az MSZMP iratai, 1957. 19. f. 22. ő. e. 117 Klúber István személyes közlése, 2003. március 11.
