Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A bosszú
Mint azt láttuk, a pusztavámi forradalmi események a bányától indultak ki október 26-án, amikor a délelőttös műszak dolgozói itt is kirobbantották a sztrájkot. Ám a munkabeszüntetés nem ért véget a forradalom leverése után sem, hanem eltartott egészen november 18áig, amikor a bányászok felvették ugyan a munkát, de a termelés ekkor sem a normális ütemű: csak egy műszakban folyt a munka, csak annyi szenet hoztak a felszínre, amennyire a munkásoknak és a székesfehérvári kenyérgyárnak volt szüksége. Az egyik napon aztán már feljött 280, a másikon 290 csille szén. A bánya munkástanácsa Orosz Elemér vezetése alatt úgy határozott, hogy megindítják a rendes termelőmunkát, amelyről a munkástanács-elnök véleménye az volt, hogy az elsősorban munkakedv kérdése, de az is zavaró tényező a rendes kerékvágásba való visszatérés során, hogy a távol lakó, vidéki bányászok hazautaztak családjukhoz, igen nagy a hiány a munkáskézben. Már november 19-én, hétfőn megindulhatott volna a termelés, csakhogy a MÁV nem biztosított a bánya részére vonatszerelvényt. A bányászok tisztában voltak azzal, hogy munkájuk mindennél fontosabb a kormányzat számára. Éppen ezért úgy gondolták, hogy alkupozíciójukat ki kell használniuk, s egy hatpontos memorandumot juttattak el dr. Münnich Ferenchez. A tárgyalódelegáció tulajdonképpen Kádárral akart találkozni, ő azonban idő híján nem tudta őket fogadni. A memorandumban a két, őket leginkább foglalkoztató problémát is megfogalmazták, az egyik a Nagy Imre-kérdés, a másik pedig az ENSZ-főtitkár várható magyarországi látogatása volt. Minden bizonnyal a pusztavámi bányászok akciói is hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány végre elhatározta magát, s 1956. december elsejétől rendezte a bányamunkások fizetését, s ettől fogva kiemelt bért fizettek számukra. 61 (A bányászok Pusztavámon 1953-ban átlagosan 1055.-, egy év múlva 1023.-, 1955-ben 1117.-, 1956-ban 1476.- Ft-ot kerestek havonta. 62 Ez az összeg egyeseknél 1957 nyarán már elérte a 2600-3000.- Ft-ot! 63 Ezzel szemben 1953-ban a kezdő általános iskolai pedagógus fizetése 350.- Ft volt. A politikai nyomozóknak csak a pótléka (!) 1957-ben 1978.- Ft volt havonta... 64 ) Természetesen a bánya Fejér Megyei Hírlap, 1956. november 21. 61 U.O., 1956. dec 5. 62 Fejér megye legfontosabb statisztikai adatai, 1956. Székesfehérvár, 1957. 63 Kihallgatási jegyzökönyvek, 1957. - FML Brázik és tsai. 64 Kiliti Lajos r. fhdgy pénzügyi oszt. vez. jelentése. A BM FM RFK iratai, 1957-58. FML 9. d.
