Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Előzmények

Előzmények „1956. október 23. Forradalom! Mindenki a rádiót figyeli, hogy mi történik Pesten. A falu nyugodt." E szavakat Pálos Antal plébános jegyezte fel Pusztavám katolikus egyházközségének História Domusába

2 azon az őszi napon, amikor megrendült a föld, s néhány történelmi pillanatig úgy látszott, végre azok veszik kezükbe a sorsukat, akiknek a nevében addig mások gyakorolták a hatalmat. Ki tudhatta akkor, hogy mindez csak egy rövid játszma a világpolitika sakktábláján, ott, ahol az erőviszonyokat valamilyen más, ismeretlen szabályok alakítják, s hogy mindez csak tűnő álom marad annak ellenére, hogy sokan hinni tudtak a lehetetlenben... Pusztavám, a valaha volt Ondód, vegyes (német és kisebb részben magyar) lakosságú település

3 Fejér megye északi részén, az egykori Móri járásban. A 19. században elenyésző számban laktak itt szlovákok is.

4 (Ez utóbbi nemzetiség korábbi ittlétére utal a Slowaken Gasse utcanév is.) Munkát, megélhetést elsősorban a közeli szénbányák, az erdők és a dimbes-dombos táj szőlei adtak az embereknek, akik között nemcsak a foglalkozásbeli és az anyanyelvi különbözőségek jelentettek egyfajta sajátos megosztottságot, hanem a vallási-felekezeti hovatartozás is: a falut nagyjából fele-fele arányban katolikusok illetve evangélikusok lakják, akik korábban e különbözés okán nem házasodtak egymással. S bár a mindennapokban megfértek a közös sorsban egymással, akadt példa a nézeteltérésekre is. A háború utolsó őszén, telén az egyre közeledő front elől sokan elmenekültek a faluból, s nem is tértek vissza soha. Abban, hogy a zömmel német nemzetiségű menekülők így döntöttek, szerepe volt annak a sokkhatásnak is, amely 1944. október 16-án érte őket. A vidéken álloA pusztavámi római katolikus egyházközség irattára, a továbbiakban R.k. irattár. 3 1941-ben 2584-en laktak a faluban, közülük 2416-an németnek, 167-en magyarnak vallották magukat. 1343 római katolikus, 1226 evangélikus vallású volt. - Az 194l-es népszámlálás. Történeti statisztikai kötetek. A Központi Statisztikai Hivatal és Dokumentációs Szolgálat, valamint a Magyar Országos Levéltár kiadványa. Budapest, 1976. 212-213. old. 4 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. Nyomatott Kozma Vazulnál.