Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
Az egyáltalán nem mellékes mellékszál
Az egyáltalán nem mellékes mellékszál.. A „Brázik és társai bűnügy" tehát az elkövetők számára - látszólag legkésőbb 1957-58 telén véget ért. Ám az a per, amelynek az elgondolás szerint Halvachs István valószínűleg az első rendű vádlottja lett volna, nem maradt el. Nélküle ugyan, de megtartották 1958-ban. 326 Az ügyész „A népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalom irányítása illetve az abban való részvétel (BHÖ. 1. pont)", aztán a „Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rongálás (1950. 24. tvr. 3.§)" és a „Népi demokratikus államrend elleni izgatás (BHÖ. 2. pont)" bűntettével vádolta meg a pusztavámi „ellenforradalmárokat", és kérte a bíróságot arra, hogy kötelezze a vádlottakat a mintegy 14000.- Ft-os rongálási kár megtérítésére is. Az első rendű vádlott Mahler Nándorné 327 volt, a vádlottak padján mellé ültették Tihanyi Frigyest, ifjabb Gaál Józsefet, Auer Antalt, Sörös Tamást, Stoffer Lászlót, Tamás Tibort, Mészáros Jánost, Farkas Andrást, Pratsler Jánost, valamint Lázár Pált és Selmeczi Istvánt. Nagy valószínűséggel köztük lett volna a helye Farkas Ferencnek és Ács Lajosnak is, ők azonban a forradalom leverése után „disszidáltak", így a felelősségre vonást elkerülték. Ugyanígy minden bizonnyal itt lett volna Koczur Mihály, az emlékmű lehúzatásában részt vett dömperes is, aki időközben közlekedési balesetben meghalt. Ugyanakkor Farkas András mellett hiába keressük a vádlottak padján Szániel Jánosné volt tanácselnök fiát, Jenőt, aki Farkassal és Koczurral együtt részt vett a szovjet emlékmű tanácsházig való vontatásában... Nem helyezték vád alá a Nemzeti Bizottság volt elnökét, A Székesfehérvári Megyei Bíróság B. 1017/1957-13. szám alatt meghozott ítélete az 1958. évi február hó 14. napján. - Eredetije Tamás Tibor tulajdonában. A perre és az ítéletre vonatkozó adatok e dokumentumból származnak. 327 Az ügyész mindent megpróbált bevetni a vádlottak ellen. Mahlernét például rongálással is megvádolta, amit szerinte azzal követett el az asszony, hogy bekapcsolta a hangosbemondót. Auer Antal ellen vádpont volt, hogy amikor a gyerekeket hazaküldte az iskolából, miután beszélt az igazgatóval, ezzel a cselekedetével „a hatáskörébe nem tartozó állást vállalt"[!]... Tamás Tibort megvádolta azzal, hogy vezető beosztású kommunistákat távolíttatott el a beosztásukból a bányánál mint munkástanács-tag, s példaként Sándor Gábor elbocsátását hozza fel, aki köszörűs [!] volt... (Sándor Gábor egyébként a későbbiekben is ugyanebben a munkakörben dolgozott. Lásd erről: „Munkaközbeni beszélgetés Sándor Gábor elvtárssal" című, fényképmelléklettel megjelent újságcikket! - Fejér Megyei Hírlap, 1957. március 17.)
