Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A vizsgálat
az eljárás lefolytatása végett, illetékességből azt a Móri Járási Ügyészségnek adták át. Alapos a gyanúnk arra, hogy a munkásőrségen e tárgyban újabb irat nem keletkezett, mert nem is volt több intézkedés! Halvachs Istvánné 1957. július 23-án férje halálának ügyében feljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen, 315 ahol felpanaszolta, hogy bár férje június 28-án szabadult a tököli őrizetből, július l-jén mégis lefogta őt a móri rendőrség, azóta róla hivatalos információt nem kapott. Csak 10-én hozott neki két móri rendőr egy idézést a megyei rendőrségre, ahol közölték vele, hogy a férje meghalt. Bár neki itt azt mondták, hogy azért halt meg a férje, mert megszökött, s elfogása közben ellenállt [!], a panaszosnak tudomása van arról, hogy a férjét súlyosan bántalmazták, ebbe halt bele. (A feljelentésben nincs szó arról, hogy a „temetésen" részt vett anyósával.) Ezért kérte az ügy sürgős kivizsgálását és a felelős személyek megbüntetését. így csak az özvegy feljelentése után került sor arra, hogy a katonai ügyészség immár „érdemben" is foglalkozott az üggyel. Az ügy kivizsgálását Tóth Antal hadbíró őrnagy kezdte meg. Valójában már el kellett volna indítaniuk a vizsgálatot a feljelentéstől függetlenül is, hiszen - mint arra emlékszünk - már július 11-én tudomásuk volt a halállal végződő karhatalmi akcióról, amelyben a Móri Járási Rendőrkapitányság és a móri munkásőrzászlóalj is érintett volt, mégsem történt semmi. Aztán az özvegy bátor és határozott fellépésének köszönhetően mégis megkezdődött valami: Méhes Lajos százados, katonai ügyész kiszállt Pusztavámra, s a tanácsház egyik irodahelyiségében (talán éppen a titkári irodában...) megkezdte az elkövetéssel alaposan gyanúsított személyek kihallgatását. (Azonnal előrebocsátjuk, hogy a vallomástétel alkalmával egyikük sem tanúsított megbánást, az ügyben betöltött szerepe miatt egyikük sem érezte bűnösnek magát\) Ezen az illető munkásőrök már mint terheltek szerepeltek, két érintett személy kivételével: az egyik Moór Mihály törzsőrmester volt, a másik Bodri Imre tanácselnök. Őket tanúként hallgatta ki Méhes százados. A jegyzőkönyvet a tanácsi apparátus egyik dolgozója, Gaál Mihályné vezette. Megjegyezzük, hogy a jegyzőkönyv Budapesten kelteződött, rajta Halvachs Istvánné aláírása. Ugyanakkor özvegy Halvachs Istvánné emlékezete szerint ő a feljelentést nem Budapesten, hanem a székesfehérvári ügyészségen tette meg. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor vagy állandó kihelyezett katonai ügyészi képviselet volt akkoriban itt, vagy hivatalból tették át a megyei ügyészségről az ügyet Budapestre, a Fő utcába.
