Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A vizsgálat

Miután az elfogás során fegyverhasználatra is sor került, és mert a letartóztatott személy a hatóság (azaz az állam) fegyveres képviselőitől elszenvedett bántalmazásba belehalt, a katonai ügyésznek is be kellett kapcsolódnia az ügy kivizsgálásába. Már július 11-én 10 óra 45 perckor távmondatban egy ún. Hivatalos feljegyzés érkezett a Budapesti Katonai Ügyészségre Halvachs István halála ügyében. Eszerint „Folyó hó 9-én a móri rendőrkapitányság fogdájából az ellenforradalmi bűncselekmény miatt őrizetbe vett Halvax [!] István nevü személy megszökött. A szökést úgy követte el, hogy a fogdaőrszem W.C.-re engedte az őrizetest és a szükséges intézkedéseket elmulasztotta. Az ügyelet intézkedésére Mór [!] Mihály r.törm. a pusztavámi KMB, a pusztavámi munkásőrség több tagja üldözőbe vették. Később nyomára bukkantak, s felfedezték. Riasztó lövéseket adtak le. Halvax a körbekerítés után neki ment a munkásőröknek, dulakodás támadt, amit Mór r. törm. [az] eddigi adatok szerint passzív tétlenséggel szemlélt. A munkásőrök ütlegelni kezdték a megszökött [!] Halvax Istvánt és oly súlyosan bántalmazták, hogy a móri rendőrőrsön, ahol orvosi segélyben is részesült, meghalt. Az orvos utasította az őrs tagjait, hogy nevezettet kórházba kell sürgősen szállítani, azonban erre már nem került sor."

298 A megyei rendőr-főkapitányság egyik osztályvezetője, Horváth János őrnagy 1957. július 13-án az összes rendelkezésére álló dokumentumokat magához vette, s Összefoglaló jelentés címen megírta véleményét Halvachs István „szökési és elhalálozási ügyében." 299 Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy ez a hat gépelt oldal terjedelmű dokumentum minden objektivitást nélkülöz, és teljesen egyoldalú, prejudikáló beállításban, tényként közöl hamis vagy meghamisított adatokat, csúsztatások és hazugságok tömkelegét ontva. Tendenciózus, ahogyan az 1957 tavaszán, Pusztavámon felvett tanúvallomások jegyzőkönyveit kezeli. Ezek az iratok természetesen már keletkezésükkor azt a célt szolgálták, amelyre aztán Horváth is használta: bizonyítani, Hivatalos feljegyzés, készítette Goór Zsigmond alezredes, katonai ügyész. Távmondat, 1957. július 10. 10,45. - FML Brázik és tsai. A kiemelés tőlem, P. P. 299 FML Brázik és tsai. Horváfhtól nem várhatunk objektivitást egyébként sem: ő az egyik súlyos sérültje volt az 1956. október 24-i, hat halottat és több sebesültet követelő székesfehérvári sortüznek, amelyet a szovjetek lőttek a fegyvertelen tömegbe a „Szabó palota" előtt. Ö a szovjetek felelősségével tökéletesen tisztában volt mint koronatanú, mégsem átallotta kollégájával, Kéri Ferenc századossal azt állítani, hogy a fegyveres csőcselék lövöldözésének következménye volt a tragédia... - Megyei összesítő jelentés, 1957. augusztus 3. FML A BM FM RFK iratai, 1957-58. 9. d.