Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A szökés

híjában [!] volt, mert annyira fel voltak háborodva az elkövetett tettei miatt az ellenforradalom idején, hogy nem bírtak sajátmagukon [!] uralkodni."

24,2 A miértre tehát akár Moór még július 10-én délelőtt írt jelentése is megadhatná a választ, de amikor a Budapesti Katonai Ügyészség előtt tett vallomást 1957. augusztus 9-én pénteken, mást, ennél többet is mondott. Érdemes tehát egybevetnünk a két dokumentumot, s közelebb jutunk az igazsághoz. íme: „Amikor [a telefonálás után] a tanácsházára mentem, Halvachs István gloth alsó nadrágra vetkőzve [sic!] szinte felismerhetetlenül nézett ki. [!] Én többször is figyelmeztettem a munkásőröket, de azok Halvachs István polgári egyéni személlyel [!] szemben érzett gyűlöletük és annak ellenforradalmi tevékenysége miatt személyi bosszújuk oly erős volt, hogy nem hallgattak rám és Halvachs Istvánt továbbra is ütlegelték. Az ütlegelésben a munkásőrök összes része benne volt, ebből erősen kidomborodik még a Homoki József valamint Gál [!] Mihály polgári egyének erős bosszúja, amelynek alapján Halvachs Istvánt bántalmazták. Beismerem, hogy egy esetben Halvachs Istvánt én is arcul ütöttem, ez ugyanis akkor történt, amikor Halvachs István az egyik munkásőrt, Lebocz József polgáriőrt [!] szemközt vágta. Lebocz József egy idősebb ember és ennek védelmére keltem, megfogtam Halvachs Istvánt, aki a karomon lévő karórát karomról leszakította és én ekkor egyszer arcul ütöttem. Én sem azt megelőzően, sem azután Halvachs Istvánt nem bántalmaztam. Mivel figyelmeztetésem a polgári őrök felé a Halvachs bántalmazására vonatkozólag nem érvényesült, vagyis az erélyes beavatkozásom a megfékezésre veszélyes volt [sic!], mert a munkásőrök nem tűrték azt és ki is jelentették, hogy a fasisztát ne pártoljam. Emiatt én a tanácsházáról kimentem [!] és az irodán kívül a további ténykedést az ablakból figyeltem. (...) a kommunisták bosszúja Halvachs István polgári egyénnel szemben fékezhetetlen volt, sőt az eset történtekor hallottam olyant is, hogy egy hasonló, a munkásőrök által fasisztának nevezett személyt is fel akartak hozni a tanácsházához és azzal is le akartak számolni."

243 (Moór Mihály ez utóbbi állítását Bodri Imre is megerősítette 2002-ben, csakhogy ez az eset - mint mondja - egy közönséges féltékenységi ügy 242 Moór Mihály jelentése, 1957. július 10. - FML Brázik és tsai. A kemelések tőlem, P.P 243 Moór Mihály vallomása, Kat. Ügy. 1957. aug. 9. - U.o. A kemelések tőlem P.P.