Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)
Az élni akarás csodája [Dakó Péter]
AZ ÉLNI AKARÁS CSODÁJA A második világháború borzalmai közvetlenül akkor érték el Verebet, amikor egyre több katonai behívó érkezett; családapák, munkaképes fiatal férfiak vonultak be. A háború végére 46 fó're nőtt azok száma, akik soha nem tértek vissza a frontról, vagy a községben dúló harcok során vesztették életüket. A második világháború hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékét márványtábla őrzi a községháza homlokzatán. (A névjegyzéket lásd a Függelék XVI-ban.) A Vörös Hadsereg első alakulatai 1944. december 2-án léptek Fejér megye területére, amely 1945 március végéig hadszíntér maradt. A 3. Ukrán Front előrenyomulását sem a német, sem a magyar csapatok önfeláldozása nem tudta megállítani. A szovjetek első alkalommal 1944. december 22-én foglalták el Verebet. A hirtelen tákolt óvóhelyekről, pincékből előmerészkedő emberek döbbenten vették tudomásul a „felszabadulást". 1945 januárjának első napjaiban a szovjet katonai igazgatás képviselője összehívta a községi elöljáróságot és a mindennapi élet megindítására szólította fel őket. Elsősorban a közmunkát szervezték meg a halottak eltemetésére, az utak gyors rendbehozatalára. A szovjet parancsnok felszólította az iskola oktatóit a tanítás haladéktalan megkezdésére, a megsérült iskolaépületek helyreállítási munkálatainak elvégzésére. A község lakóinak viszonylagos nyugalma tiszavirág-életűnek bizonyult. Január 26-án kora hajnalban a német 1. páncéloshadosztály és a német 113. páncélgránátos ezred két zászlóaljának egységei törtek be Verébre, részben el is foglalva a község területét. A túlnyomó részben SS-páncélosok két napig tudták tartani harcállásaikat. Szomorú eseményt jelentett e két nap históriájában a 39 fogságba esett szovjet katona megkínzása és kivégzése. Január 27én a községet újra visszafoglaló szovjet 62. gárda-lövészhadosztály katonái megtalálták az uradalmi kovácsműhely épületében meggyilkolt bajtársaik holttestét. Szerencse a szerencsétlenségben a verebiek számára, hogy az eseményeknek maradt orosz szemtanúja, a 16 éves Barna Mária pedig egy sebesült szovjet katonát bújtatott el. A meggyilkolt szovjet katonák emlékét a bru89