Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

verebi választásra jogosult közül hetvenen Horváthra, húszan Talliánra adták voksukat. Az elsó' világháború előtti utolsó két képviselőházi választáson; 1905-ben és 1910-ben ismét a századelő legnépszerűbb függetlenségi politikusa, Horváth Gyula szerezte meg a legtöbb szavazatot. Utóbb a választások helyi sajátosságát adta, hogy Urházy Lajos, lovasberényi református lelkész verebi rokonainak agitációja ellenére sem „szólhatott bele" a választási küzdelembe. A település történetében tragikus évtizedek következtek, amelyek valójában mind a mai napig meghatározták fejlődésének lehetőségeit. A polgárosodó és önszerveződő község gazdasági-társadalmi fejlődése első ízben az első világháború kirobbanása következtében torpant meg. Gavrilo Princip szerb anarchista 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét. „Hősök voltak a hadbavonultak, de éppen olyan hősiesen tartották a helyzetüket azok is, kik itthon maradtak. Asszonyok fogták meg az eke szarvát, öreg emberek vették elő újból a kaszát, a kapát s mentették, amit csak lehetett." 211 verebi férfiút; 171 front- és negyven segédszolgálatost soroztak be: az összlakosság közel 23 százalékát, a férfiak csaknem felét. Nagyobb részt a magyar királyi 7. és 17. honvéd gyalogezred, a közös 69. gyalogezred és a 4. tüzérezred állományába tartoztak, mellettük még közel negyvenen teljesítettek front mögötti szolgálatot. 1915. szeptember 16-án Kovács Imre a császári és királyi 26. tábori vadászzászlóalj katonájaként esett el. Halotti anyakönyvek, visszaemléKiss Sándorné (1890) A Borissza család nőtagjai (1895)