Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

sát 1863. december 9-i memorandumában, hangsúlyozva a folyamat előremutató összetevőit: ,,A' földeknek e' szétszaggatása miatt a' gazdáknak temérdek ideje elvész hasztalanul, munkaereje fogy, könnyen múlik kedve, és hanyatlik szorgalma; utóbb azon ragaszkodás is, mellyel a' magyar ember függni szokott fekvő birtokán, 's azért: hogy azt magáénak mondhassa - áldozatokat hozni kész - e' ragaszkodás is megszűnik;...birtoknak ilyetén eldarabolása könnyelműségre [utalás az elzálogosítás lehetőségére] utóbb elszegényedésre is vezet. Ellenben a' birtok tagosítása: munkásságra serkent, előmozdítja a'jólétet, emeli az ipart, s' öregbíti hazánk szent földje iránti vonzalmunkat; nagyobb örömmel míveljük, és ha kell: nagyobb áldozatkészséggel védelmezzük azt. A' tagosítás véget vet sok viszálykodásnak is, mely az emberek együttlétét csak keseríti, 's a' békében élő nép jobban összveforrhat hazaszeretetben." Az 1864-1865-ben végrehajtott folyamat központi rendező elve az volt, hogy az uradalmi földeket és a kisgazdák földjeit ugyanott osszák ki, ahol eredetileg is találhatók. A verebi birtokosok közül 58-an kívánták a tagosítás végrehajtását (területük kiterjedése összesen 95 és egynegyed telek), 29-en nem (33 és egynegyed telek), négyen pedig nem válaszoltak (négy és egynegyed telek). Többségük úgy óhajtotta, hogy az úrbéri közvagyont, különösen az ötszáz holdas legelőt, ezen belül a Lisztes oldalt osszák fel. A községi elöljáróság 1864. július 20-án Abaffy Zsigmond földmérő mérnököt bízta meg a közel 1800 magyar holdra „menő úrbéri birtokok" felmérésével, kitűzésével, a tagosítás kiosztásával, valamint a területek térképre vetítésével, majd a telekkönyv elkészítésével. A geodéta összes járandósága magyar holdanként (1100 négyszögöllel számolva!) a fentebb leírt munkaköröket figyelembe véve kilencven krajcárt tett ki. „Megjegyzendő - olvasható a mérnök június 24én kelt árajánlatában -, hogy a' munkálathoz szükségelt gyalog napszámosokat és fuvarokat a' község állítja ki." „Hogy minden kedvezés és részrehajlásnak még látszatja is kikerültessék", a birtoktestek földrajzi elhelyezkedését „húzás útján" döntötték el. Eredményeként a váli és pázmándi határ, valamint az uradalmi birtokok által határolt Abaffy mérnök aláírása