Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Évszázadnyi bizodalom az ősi erényben [Vitek Gábor]

Verebi Végh János (1817-1918) aláírása zőkönyve" rögzítette Vereb telekkönyvi bejegyzésre kerülő gazdasági területeit: szántóföldeket, réteket „és ezekkel hasonlóknak tartandó kertek"-et, szőlőket, legelőket és erdőket. Birtokviszonyainak megszilárdulását igazolta az 1855-ben elkészített öszszeírás is. A kimutatás rögzítette, hogy a közel 3864 katasztrális hold kiterjedésű, közepes minőségű verebi határból csaknem 124 hold terméketlen, megművelt területeiből a szántóföld 2264, a rétföld 181, a legelő 519, az erdő 631, a szőlő pedig 144 holdat tett ki. A megélhetésüket zömében állat- és lótenyésztésből biztosító verebi férfiak napszámdíja 24-30, a nőké 12-18, a gyermekeké hat-nyolc krajcár között változott. A közel ezer lelket számláló település földműveseinek munkáját egészítette ki a - helyi vásárok és piac hiányát pótló - két helybéli kereskedő, öt csizmadia és egy tanonc, három kovács és egy inasfiú, hat takács-, valamint egy-egy asztalos- illetve bognármester. Működött a faluban egy-egy szeszfőzde, kőfejtő és téglaégető is, ugyanakkor a szociális- és pénzintézeteket ekkor még nem szervezték meg. A határ- és földbirtokviszonyok rendezését szolgálta Verebi Végh János birtokos újabb nemes cselekedete. 1861. november 23-án engedélyezte a községnek, hogy a temető északi sarkától széles gyalog- és kocsiutat készítsenek, amelynek tulajdonjogát a hozzájuk tartozó árokkal együtt díjmentesen a községre ruházta. A település gazdasági megerősödésének tanúsága, hogy a község saját bevételeiből tudta előteremteni a „közadókat" és a jegyző járandóságát. Ezt támasztja alá a közigazgatási hatóság pótadó kivetésére felszólító határozatára született, 1862. március 23-i községi gazdálkodási beszámoló: „Hogy miután községünk anyagi helyzete olyan, hogy kiadásait már több időtől fogva jövedelmeiből fedezni képes volt, s jelenleg is képes lesz fedezni, községi pótlék kivetése nálunk nem igényeltetik, habár tetemes összeget emésztett is fel az elmúlt év kétszeres adófizetése [hazai és császári] a községháznak, mely eddig kovácslakás és műhely volt, jegyzőlak és tanácsházzá való átalakítása, 630 forintnak a jegyzőföldek árához kiadása és bikavásárlás, stb. s más ilyes kiadások, melyeknek az elmúlt években híre sem volt. De még e jelen évben is az lesz a kiadásokba[n] ránk nézve a mi az elmúlt volt, mert elkezdett építkezési munkálatainkat folytatnunk kell. Midőn tehát a fent kitett