Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Birtokos nemzetségek címerei alatt [Vitek Gábor]

(Tárnok Pilis vármegyében) possessiókban lévő birtokai felét édes nővérének, „Durkou"-nak, Som-i András fia, Tamás feleségének adományozta. A fehérvári keresztes konvent 1453. április 18-án vizsgálatot tartott Chab-i István és neje, Katalin verebi jobbágyainak hatalmaskodása ügyében. A XV. század végére két nagyobb földbirtoktest jött létre Vereben. Egyiket a Fejér vármegyei Válón nagyobb földtulajdonnal rendelkező, Somogy vármegyei származású Endrédi Somogyi család birtokolta. Csánki Dezső szerint Somogyi Imre itteni „tűztől pusztított" javai után 1494-ben 63, 1495-ben pedig 82 forint adó maradt beszedetlenül. Az utóbbi évben e birtokok közül Vált és Verebet meg is nevezték az adószedők. A másik a - korábban említett Temes vármegyei eredetű Somi dinasztia tulajdona, akik a területet saját váli uradalmukhoz csatolták. 1495-ben Somi Józsa (másutt József) verebi és váli jószágaitól 86 forintnyi behajtatlan adó maradt vissza. A família a Somogy vármegyei Som nevű helységről származtatta nevét. A XVI. században kihalt nemzetséget a verebi birtokos, a Kinizsi Pál (1494-ben országbíró) mellett nevelkedett Józsa emelte fel. A kiváló stratéga, Kinizsi halála után 1495-ben „örökölte" tőle a temesi báni méltóságot s temesi gróf lett. Tisztségében, 1502-ben és 1508-ban eredményesen hadakozott az ország déli határszakaszait szakadatlan fenyegető oszmán-törökökkel szemben. Az uralkodó, II. Ulászló (1490-1516) kinevezte Bihar és Bács vármegyék főispánjává is, a méltóságokat azonban nem töltötte be. Valószínűleg ez idő tájt jutott Erdélyben Almás várának (Kolozs vármegye), valamint a gorbói, tihói és buzai uradalmak birtokába is. Szapolyai István nádor (1492-1499) gyermekeinek gyámja lett, részt vett több békeszerződés megkötésében, s jelen volt 1505Csókakő ábrázolása (1823)