Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Függelék

FÜGGELÉK I. FOGALMAK A kötetben előforduló fogalmak és kifejezések tájékoztató magyarázata Bővebben: Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár. I—II. Budapest, 1989. AKCSE: török fizetési eszköz, ötven akcse tett ki egy magyar forintot. CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI TANÁCSOS: tényleges jogkörrel együtt nem járó tiszteletbeli rang. DICA (rovás): egy adóportára jutó adótétel, adókulcs. 1772-ben Mária Terézia egységesítette, eszerint egy dica lehetett négy jobbágy, nyolc fiú, testvér, szolga vagy más házánál lakó zsellér, vagy 16 leány, szolgáló, az állatokból nyolc igásökör, fejőstehén, ló, 24 tinó, csikó vagy sertés, negyven juh. Az első osztályú ingatlanoknál 24 magyar hold, vagy ugyanannyi kapaalja szőlő, egy ház, 32 kaszaalja rét, két malom, továbbá különféle mesterségek és közös haszonvételek, mint például az erdőhasználat. FILOXÉRA: szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, nálunk a szőlő gyökerén élősködő rovar. FONT: egy bécsi font 560 gramm. FORINT: értéke és anyaga változó. A XVIII. századtól a XIX. század elejéig egy márka ezüst (közel két kilogramm) 20-24 rajnai (rénusi) forintot tett ki. FŐISPÁN: a vármegyék élére az uralkodó által kinevezett országos világi főméltóság. Gondoskodott az uralkodó rendeleteinek, törvényeinek végrehajtásáról, kezelte a vármegyébe befolyó királyi jövedelmeket, s hadba hívás esetén ő vezette a nemesi felkelő sereget. Gyakorlati szerepét a XIV. századtól az alispán vette át. GARAS: a Magyarországon használatos apró ezüstpénzek általános elnevezése. Értéke 1858-ig a forint huszada.