Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Birtokos nemzetségek címerei alatt [Vitek Gábor]

BIRTOKOS NEMZETSÉGEK CÍMEREI ALATT Az írott források előtti évezredekről mindenekelőtt a régészeti adatok tanúskodnak. A vidéket benépesítők már az őskorban megjelentek a vizekben, legelőkben, erdőkben gazdag tájon. A település római és népvándorlás kori virágzásának bizonyítékai a feltárt sírhantok és sírtáblák, azonban az államalapítás és az Árpád-házi királyok korszakáról éppúgy „hallgatnak" az archeológiai leletek, mint az írott kútfők. A X. századtól a XIII. század derekáig eltűnik a szemünk elől Vereb. Elnevezése - személynévi alakban - egy 1290-ben datált oklevélben kerül ismét felszínre. Megyeri Mihály fia, János, Verebi Simon (Simonis de Vereb) fia, Olivér unokafivérének, Verebi Domokos fiának, Jánosnak hálából eladta megyeri birtokainak egy részét a - hiteles helyként az írásbeliség és jogszolgáltatás biztosítására hivatott - váci káptalan előtt harminc márka fejében. A dokumentumban olvasható Megyer talán az Abonytól északra fekvő, egykori Pest vármegyei Megyeri vagy Megyerke pusztával azonosítható. Egy 1326-ban keletkezett oklevél az Árpád-kor egyik legjelentékenyebb nemzetsége, a Csákok itteni jelenlétének igazolása. A krónikák híradásainak ismeretében az Árpád-ház és a Csák nemzetség közös őstől, Elődtől sarjadt. Bizonyságul azt hozva fel, hogy a Csákok szállásterülete Fejér vármegye, ahol a hercegek szállásterületével birtokuk határos volt. A névtelen krónikás, Anonymus (P dictus magister, azaz P-nek mondott mester) az 1200 körüli időkből ismert birtoklásnak megfelelően a Vértest tartotta első szerzeményüknek. A törzs két legősibb - az elődök nevét fenntartó - szállásbirtoka; Csákvár és Szabolcs határolták Fehérvárt, a Csák-uradalom határa jelentette egyben a vármegye peremét is. A földbirtok jelentősebb falvai mellett (Csákvár, [Csák]Berény, [Sár]Keresztúr és Szabolcs) az uralkodó dinasztia kihaltáig (1301) mintegy ötven lakott helyet - köztük Verebet is - birtokolt a Csák família. A család oklevelekből ismert első tagja Pál, aki II. Gézától (1141-1162) nyerte a Temes vidékét. Egy tagja, Ugrin 1146-ban comes (ispán), a század végén - Anonymus kortársaként - egy másik Ugrin zágrábi és győri püspök (1185-1204). A Csák nembeliek jelentékeny közéleti szerepet játszottak a ké• FEJÉR MEGYEI | LEVÉLTÁR