Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

Az óvoda épülete a kastély helyén (2003) Lajos végrehajtó bizottsági elnökhelyettes lett. 1952 októberében eredményes munkájáért Sólyom Jenőt könyvjutalomban részesítette a megyei könyvtár. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy rendszeres agitációval biztosította a lakosság 15 százalékának folyamatos könyvtárlátogatását. 1954-ben az állami gazdaság építette fel Vereben a községi könyvtár és mozi befogadására alkalmas kultúrházat, a „falusi dolgozók művelődésének" szolgálatára. A könyvtár állománya 1958-ra háromszáz, 1962-ben 850 kötetre bővült. A további könyvgyarapodásra a község saját erőből kilencezer, állami segítségnyújtásból hatezer forintot, 1962-ben ezzel összesen közel 15 000 forintot költhetett a település. Fejlődése ellenére - jelentések szerint a kulturális intézmény kihasználtsága rendkívül alacsony volt; az iskolások a kötelező olvasmányokon túlmenően - szellemiségüket tekintve talán nem véletlen - nem válogattak az olvasnivalókból. 1968-ban a könyvtár állománya 1800 kötet, az olvasók illetve beiratkozottak száma 224, a könyvtáros Herbert Henrik, verebi postai kézbesítő. A település kulturális igényeit mutatja, hogy - Herbert közlése szerint - az olvasóközönség döntő része a „krimi gyűjtőnéven ismert műfajokon táplálkozik". Annál inkább örvendetesnek tartotta folytatta a könyvtáros -, hogy az állami gazdaságok brigádjai „vállalást tettek, hogy minden egyes brigádtag elolvas egy-egy ajánlott könyvet". 1978-ban a községi könyvtárat áthelyezték az általános iskola Szabadság téri épületébe. Rendeltetésétől eltérően a KISZ fiataljainak rendelkezésére kellett állnia, akik táncos mulatságaikon kívül különféle összejöveteleket tarthattak. 1992-ben a református egyház visszaigényelte a községi könyvtár - koráb-