Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

munkálatai Csemegi József, budapesti „tervező és ellenőrző" mérnök tervei alapján folytak. Előbbi kivitelezését két váli mester; Tóth Sándor ács és ifjú Mikus István kőműves, valamint Kiss Kálmán verebi villanyszerelő, utóbbiét Gyulányi István fővárosi építészmérnök-vállakozó végezte. A verebi általános iskoláról készült beszámoló szerint a Temető-dűlő 16 katasztrális hold és 983 négyszögöl kiterjedésű ingatlanán elterülő, 250 négyzetméter alapterületű építmény - nyilvántartási kartonja szerint - rendeltetése tanterem és javadalmi lakás. Ehhez 21 843 négyszögöl szántó, 1269 négyszögöl kert és 4740 négyszögöl rét tartozott, forgalmi értéke 125 640 forint. Az 1950. március 16-i községi döntést követően a római katolikus iskola kántortanítói javadalmát képező tanítói lakás és földterület állami tulajdonba került. Az öszszesen 962 négyszögöl kiterjedésű ingatlanvagyonban szereplő református iskolaépület, tanítói lakás, gazdasági épületek, valamint a tanítói javadalmat képező, Hörcsög orrai dűlőben fekvő, egy katasztrális holdnyi nagyságú szántóföld ugyancsak hasonló sorsot szenvedett. A községi határozatnak köszönhetően az egyházközségtől csupán az 1947-ben, a földigénylő bizottság által kiutalt szántót vette el, nyolc hold 932 négyszögöl termőföldjét ideiglenesen megtarthatta. A Temető-dűlőben egytagban fekvő, közel 107 koronát jövedelmező szántóföldet 1951-ben államosították, s a Gyűrűsaljai Állami Gazdaság kezelésébe került. Ugyancsak az 1951. évi tagosítás keretében, a római katolikus egyházközség kilencezer forint vételár fejében „felajánlotta" fennmaradt, harangozói javadalmát képező birtokát is (nyolc hold és 940 négyszögöl). Az 1948. augusztus 30-i közgyűlésen „a most már állami kezelésbe vett felekezeti iskolák fűtésének biztosítására" a képviselő-testület hat-hat köbméter tüzelőt utalt ki a következő esztendőre. A közgyűlés az általános iskola dologi kiadásaira az 1950. évi költségvetési előirányzat teljes összegét megszavazta 1949. június 14-én. 1950. január 26-án a községi jegyző panaszolta, hogy a két helyi iskola mindössze egy-egy tanteremmel rendelkezik, ennélfogva a takarítónő fizetését is ennek megfelelően 56 forintban kell meghatározni. „Azonban mindkét tanteremben délelőtt, délután folyik a tanítás. Mivel minden tanítás előtt ki kell takarítani a termeket, így valójában naponta négyszer kell takarítania egy-egy termet." A kisegítő személyzet kérésére a közgyűlés a takarításért járó díjat megkétszerezte, indoklásában kiemelte: „mert a tanítás zavartalan menetét biztosítani kell". Valószínűleg a helyi határozat nem nyerte el maradéktalanul a felsőbb, vármegyei vezetés tetszését. Az alispán ugyanis visszautasította a kérelmet azzal, hogy a verebi elöljáróság póthitel útján gondoskodjon a 760 forintnyi bérnövekmény, valamint a 144 forint többletet kitevő társadalombiztosítási járulék előteremtéséről. 1949 szeptemberében alakult át első ízben a tanári kar; vezetője Lehóczky Gabriella, mellette Fülöp Zoltán, Nagy Lajosné Ray Sarolta és Keszte Gyula tanított. A korábbi római katolikus kántortanító, Czégér Endre nem volt hajlandó lemondani kántori tisztéről, ezért Alsószentivánra helyezték. Egy év