Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

tanszékre vágyakozott és míg valamely főiskolában jogi tanszék megnyílik, Verebi Végh Ignác házánál nevelősködött; e mellett a család ügyvéd[j]e s gazdasági felügyelője volt." Jogtudományi munkássága mellett történelmi kérdések is foglalkoztatták, ennek köszönhetően publikálta a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban a verebi római sírtáblákról írott értekezését 1837-ben. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei sorozat Régiségtani közleményeiben a verebi pogány sírról 1858-ban jelentetett meg tanulmányt. Tudományos igényességgel szerkesztette az akadémia által kiadott Tudomány Tár elnevezésű periodikát 1837-től 1844 végéig. 1832-ben az akadémia levelező, majd rendes tagja, 1847-től Sopron vármegye táblabírája lett. „1839. április 2-tól, midőn Vereb helységtől és a [Verebi] Végh családtól megvált, és állandóan Pesten telepedett le, kizárólag a tudományos irodalommal foglalkozott." Vereb egyik leghíresebb gyógyszerésze, a gyógynövénytermesztés úttörője Katona Zsigmond (1828-1902). Három esztendősen árván maradt, neveltetéséről nagyszülei gondoskodtak. Gimnáziumi tanulmányait Nagybányán és Máramarosszigeten végezte, s 1843-ban lépett patikusi pályára. 1853-tól a borosjenői, 1867-től a kecskeméti gyógyszertár tulajdonosa. Iparosegyleti tevékenységének keretein belül az 1872. évi országos iparkiállítás egyik főrendezője, később a szegedi és székesfehérvári országos, valamint a bécsi világkiállítás alkalmával szervező és zsűritag. Pályafutását az országos gyógyszerészeti egyesület igazgatósági tagjaként, majd alelnökeként fejezte be. Vezetéknevéről kapta a Kecskeméti új szőlőtelep és vasúti megállóhely a „Katona-telep" elnevezést. Fülöp Zoltánné tanítónő és tanítványai (1957)