Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

Az általános iskola V-VI. osztálya (1954). Középen Fülöp Zoltán, Szabó Béláné és Czégér Endre igazgató A dokumentumokból, amelyek elsősorban a tanítók jövedelmeit vették számba, megállapítható, hogy a rendszeres tanítás kezdetei a XVIII. század első felére tehetők. Jóllehet az oktatás a késő őszi és a téli hónapokban mondható folyamatosnak, ugyanis a tavaszi, de különösen a nyári időszakban a hat esztendőn felüli gyermekek már a ház körüli munkákban voltak kénytelenek segédkezni. Az idézett dokumentumok továbbá bizonyítják, hogy Vereben önálló iskolaépülettel rendelkezett a református, bérelt szobával a katolikus felekezet. A református iskolaépületről pedig megállapítható, hogy az a kor általános színvonalán két teremből állt; az egyik a tanítót és családját fogadta be, a másik az oktatás céljait szolgálta. Kedvező és kedvezőtlen tendenciák egyaránt és egy időben jelen voltak a további évtizedekben. Állandósult a tanítók jövedelme, ezzel párhuzamosan életkörülményeik is javultak, ugyanakkor az oktatás intenzív időszaka továbbra is az őszi-téli hónapokra koncentrálódott, csupán néhány tanköteles látogatta a tavaszi-nyári időszakban az iskolát. A Fejér vármegyei népoktatás egészét felmérő összeírás 1841-1842 között készült el. Erénye, hogy a comitatus valamennyi településén számbavette az oktatási lehetőségeket, s mindenütt egységes szempontok figyelembevételével mérte fel az állapotokat. 1841-ben a római katolikus iskoláskorú gyermekek száma 78, azonban nyáron lényegesen kevesebben, csupán 43-an látogatták a földesúr és a plébános 158