Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A pallérozottság és akaraterő bölcsői [Vitek Gábor]

A PALLÉROZOTTSÁG ÉS AKARATERŐ BÖLCSŐI „Egy falu számára két fontos dolog van: az iskola meg a templom. A tanító meg a pap. Ahol ez nincs, ott fejlődés, közösséget összetartó hagyomány sincs. Amelyik falu meg tudta vívni a harcát az iskolájáért, a templomáért, az történelmét is megírta." 1650-ben csupán három adóportát írtak össze Vereben, s ez csekély gazdasági erőt jelentett ahhoz, hogy szervezett iskola létezését feltételezzük. Megállapításunk azonban nem jelenti azt, hogy a helybéli gyermekeket senki sem oktatta. Miután a csemeték tanítása és iskoláztatása a XVIII. század derekáig az egyházak feladatai közé tartozott, Vereben rendszerint ez a református lelkész, később a tanító (iskolamester) megbízatását bővítette. 1562-ben református prédikátort tartott a falu. Az 1626. évi protestáns kerületi jegyzőkönyv szervezett egyházat sejtet, amelynek iskolájában Vörösmarti István lelkipásztor valószínűleg a tanítói feladatokat is ellátta. Az általunk ismert első forrás, amely önálló tanítómesterre utal, az 1745. évi uradalmi összeírás, amely szerint hat pozsonyi mérő javadalmas földje volt. (A verebi református tanítók névsorát lásd a Függelék XXI-ben.) A római katolikus eklézsia XVIII. századi verebi megerősödésével, 1770ben már római katolikus tanítóról is szólnak a kútfők: Emerédi Józsefnek tíz tanítványa volt. Kicsiny lélekszámú híveitől 15 forint készpénz és tíz mérő búza járandóságban részesült, a komáromi jezsuita rend juttatásaként pedig négy pozsonyi mérő kiterjedésű javadalmas szántófölddel rendelkezett. (A verebi római katolikus tanítók névsorát lásd a Függelék XXII-ben.) Az összeírás szerint ugyanekkor Bitskey István református tanító harminc növendék mellett 14 forint készpénz- és 14 mérő gabonaellátásban részesült, valamint négy mérőnyi javadalmas szántóval bírt. A tanítók személye még ezután is inkább az oktatás lehetőségét, mintsem magát az iskolát jelezte. A XVIII. század közepén 64 iskola ismeretes Fejér vármegyében, amelyek közül 33-at a református, 28-at a római katolikus, egyet az evangélikus, kettőt pedig a görög katolikus egyház tartott fenn. Mindamellett, hogy húsz esztendő