Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Életeleme az egyesült erővel végezhető munka [Vitek Gábor]

tek, hogy 1935 forró nyarán a pázmándi határban támadt tűzesetnél hamarabb megjelentek a verebi lánglovagok, mint a helyiek. Ha arra a kérdésre keressük a választ, miért bizonyult nélkülözhetetlennek a tűz elleni védekezésben az egyesület, elegendő' arra utalnunk, hogy ebben az időben a lakóépületek héjazata döntó'en még zsúp- illetve nádfedelű, fazsindellyel ellátott, és mindössze elhanyagolható arányban fedte tetó'szerkezetét cserép, illetve bádog. Tagjainak száma 1909-ben negyven, 1926-ban 31, 1934-ben harminc. A „Verebi önkénytes tűzoltó-egylet" Verebi Végh István fó'parancsnok és Matusz Károly jegyzó' által 1885. július 5-én hitelesített alapszabálya szerint: kör alakú pecsétjének közepén az évszám és az egyesület elnevezésének körirata látható. Legfőbb célkitűzése: „rendszeres tűzoltás Vereb község területén, esetleg vidéken, minden díj, vagy jutalom nélkül". A Verebi Végh István által július 17-re datált szolgálati szabályzat előírta: „tagjai katonailag szervezett, egyenruházott és fegyelmezett zárt testületet képeznek...Egyleti karkötőjüket mindig magukkal hordják." A szervezet felépítése a következő: főparancsnok, osztályparancsnokok, mászóparancsnok, szivattyús parancsnok, szivattyúmester, szertárnok, csővezető, mászok, szivattyúsok, kürtös, őrparancsnok, figyelő őr, szerelők. Tevékenységük gyakorlatból, tűzoltásból és őrszolgálatból tevődött össze. Természetesen a „szocialista ember" is igényelte a helyben kialakított tűzvédelmi rendszert. A második világháború alatti harcok során a tűzoltószertár megrongálódott, helyreállítási költségeinek feltárásához a verebi képviselőtestület helyi iparosok bevonásával tervezetet készített. Az 1947. május 5-i közgyűlés Kovách Gábor 365 forintos árajánlatát fogadta el. 1949. június 14én azok részére, akik elsőként jelentik a tűzesetet, húsz forint esetenkénti jutalmat állapítottak meg, a tűzoltótanfolyam kiadásaira háromszáz, a tűzoltóparancsnok tiszteletdíjaként pedig 180 forintot szavaztak meg. A második világháborút követően egységes tűzoltó testület nem létezett Vereben, feladatait a helyi állami gazdaság és a község önkéntesei látták el. Parancsnok 1948-1953 között idős Szabó Zsigmond, 1953 és 1960 között Tóth János. Képzettségük hiánya és felszereltségük silány minősége indokolta, hogy életre hívjanak egy szervezett és eredményesen működő testületet. A Verebi Önkéntes Tűzoltó Testület 1960. március 31-én tartotta alakuló ülését; 25 fős állandó tagságát az állami gazdaság 14, a község két, a helyi termelőszövetkezet pedig kilenc fővel biztosította. Elöljárói az elmúlt közel fél évszázadban: Bencsik József, Mikó József, Borostyán Károly, Szilágyi János, Vigyikán György, Várni György és Szabó Gábor. A minőségtanúsítás szerint a megbízhatatlan községi felszereltség mellett az állami gazdaságé megfelelő volt. Berendezéseik felújításához a Bicskei Járási Tűzoltó Kirendeltség háromezer forinttal járult, amely összegből felújíthatták a községi tűzoltószertárat, kicserélhették fecskendőiket s ruházatukat. Mindezeken túl a községi