Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Életeleme az egyesült erővel végezhető munka [Vitek Gábor]

sérleteztek, mígnem a gazdasági világválság mélypontján, 1930. október 5-én a községházán megtartotta alakuló közgyűlését. Elnöknek vitéz Bakos János földművest választották, s bekerült a választmányi tagok közé Verebi Végh Endre és László Levente református lelkész, a számvizsgáló bizottsági tagok sorába pedig István Tibor községi jegyző is. Az egyesület célkitűzései közé tartozott többek között a „haza földje és a földmívelés iránti szeretet fejlesztése - olvasható szabályzatukban a kor szellemének megfelelően -, az ősi földhöz való ragaszkodás fokozása, a falusi élet és otthon megkedveltetése, a kedvezőtlen körülmények közé jutott kisgazdák helyzetének javítása s a földvásárlás és bérlés lehetőségének előmozdítása, a mezőgazdasági munkások érdekeinek felkarolása, hogy munkaképtelenné válás esetén is legyen megélhetésük biztosítva". Szárnypróbálgatásuk minden bizonnyal nem járt maradéktalan sikerrel, ugyanis 1934-ben már arról értesülünk, hogy Nagy István református lelkész elnökletével megalakult a Nemzeti Egység Gazdaköri Szakosztálya. Tevékenységüknek köszönhetően előmozdították a minőségi termelést Vereben; a gyümölcstermesztés felvirágoztatásával, egységes fajták telepítésével, a közlekedési utak karbantartásának biztosításával. Nemcsak gazdasági egyesületek és társulatok jöttek létre a helyi társadalom önszerveződésének folyamatában, hanem közművelődési, kulturális társasköLeventezászió avatása (1926. december 13). A háttérben balról jobbra a második Verebi Végh Endre