Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Életeleme az egyesült erővel végezhető munka [Vitek Gábor]

ÉLETELEME AZ EGYESÜLT ERŐVEL VÉGEZHETŐ MUNKA Az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával, megszilárdulásával közel egy időben, a XX. század első évtizedeiben bontakozott ki a helyi társadalom önszerveződése. Földes Ferencet idézve: „A verebi népnek életeleme az egyesült erővel végezhető munka." A gazdasági, társadalmi és közművelődési egyesületek hozzájárultak ahhoz, hogy a hely szelleme, azaz a „genius loci" kialakulhasson, szellemi erejüket növelhessék, s további megkülönböztető vonásokkal ruházza fel mindazokat, akik Verebet tartották szülőfalujuknak. Az 1930-as évek derekáig létrejöttek azok az egyesületek, társaskörök, amelyek a két világháború között nemcsak a polgári társadalom konszolidációját segítették elő, hanem a közműveltség színvonalának emelkedéséhez is hozzájárultak. 1902. december 7-én jött létre a csaknem fél évszázadot megélt, 118 fős tagságú hitelszövetkezet, Verebi Segélyegylet mint szövetkezet elnevezéssel. Az alakuló gyűlést Szűcs Károly községi jegyző elnökletével bonyolították le, amelyen a közgyűlés elnöknek őt, alelnöknek Lázár Sándort választotta, az egyesület titkára Szekér István református lelkipásztor lett. 1913-ban elnöke Fehér Gyula, alelnöke B. Szabó Péter, titkára Kis Lajos, pénztárnoka B. Szabó Lajos. 1922-től a 66 esztendős Verebi Végh Endre látta el a felügyelőbizottság elnöki tisztét, aki még nyolcvan esztendős korában is bizottsági feladatokat vállalt a szövetkezetben. A képviselő-testület 350 aranykorona értékű részvény vásárlásával alakult meg - az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókjaként - a Verebi Hitelszövetkezet 1926-ban. A verebi gazdák egyik legfőbb, a tejtermelésből származó bevételi forrását irányító egyesületként hívták életre az Országos Magyar Tejszövetkezet Központja által irányított Verebi Tej szövetkezetet 1926. szeptember 5-én. Elnöki tisztségét Röhlich Lipót látta el. A község társadalmi életében a szövetkezeti mozgalmakon túl jelentékeny szerepet töltött be a gazdasági és szociális érdekek által életre hívott Verebi Gazdakör (Gazdaszövetség, Földmíveskör) is. Megszervezésével többször kí-