Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

Szelíd dombhátak közt [Vitek Gábor]

Községi pecsét (XVII-XVIII. század) Vereb az oszmán-török hódoltság után visszaállított Fejér vármegye közigazgatási beosztásában - a vármegye északi részén - az Alsó, későbbi nevén Vértesaljai járáshoz tartozott. A csaknem egy évszázadon át érvényben lévő járási beosztást 1767-ben Fejér vármegye közigazgatásának elsőrendű testületi szerve, a nemesi közgyűlés változtatta meg. Eredményeként a vármegye nyugati részén húzódó közigazgatási egység - ugyan területe némiképp csonkult - maradt a Sármelléki, a Vértesalja elnevezés megszűnt, helyette létrehozták a vármegye keleti és középső részén húzódó Bicskei és Csákvári járásokat. Ez utóbbiba osztották be Verebet is. Az 1849. május havi kimutatás szerint a Csákvári járás harmadik, úgynevezett főszolgabírói kerületébe tartozott. A Bach-korszak neoabszolutista rendszerében a települést a Sármelléki és Csákvári járásból kialakított Székesfehérvári járáshoz sorolták. 1862-ben a Csákvári főszolgabírói járás községe, majd a kiegyezést követően - az 1868tól életbe lépő - kerületi beosztás szerint a Csákvári járás (kápolnás)nyéki kerületébe tartozott. 1872-től a Csákvári, 1878-tól a Váli járás nagyközsége. 1950-ben a Bicskei járás önálló tanácsú községe, napjainkban község. Nevezetesebb tájegységei a Böttönye-völgy, Csererdő, Gödrösi tábla, Haraszti-erdő, Istenkas, Lebujt, Likas-kő, Makkos-erdő, Öreg-hegy, Pázmándi úti dűlő, Puszta-szőlő, Róna-dűlő, Szabó mája, Váli határra és a Váli úton aluli dűlő, valamint a Vöröserdő. A település földrajzi elnevezéseinek eredetéhez érdekes adalékot nyújt Pesty Frigyes. Gyűjtésében Simonyi József verebi jegyző 1866-ban úgy nyilatkozott „Szoba májáról", hogy „valami hasonszőrű vezérnek a mája volt ide eltemetve. Nevezetes, hogy utóbbi időben a Szoba Szabóra változott, és most már általánosan Szabó májának mondatik, hihetőleg azért, mivel a két szomszéd köz-