Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A dolgozó nép nevében [Dakó Péter]

A község kulturális élete a mezőgazdasági munkálatok miatt főleg a téli hónapokra korlátozódott. Kezdetben sikerült falujáró színházakat (így a Déryné Színházat is) megnyerni előadások megtartására, de a kultúrház nagytermének befogadóképessége miatt a bevétel nem fedezte a művészek magas fellépési díját. A helyiség kisebb népművelődési rendezvények, egészségügyi és pedagógiai előadások, polgári védelmi és politikai oktatások, községi bálok megtartásán kívül másra nem volt alkalmas. Az 1980-as évek elejére az épület annyira tönkrement, hogy életveszélyessé vált, lebontására kapott engedélyt a Csákvári Állami Gazdaság. A község lakói hiányolták az intézményt, mint kulturális lehetőséget, annak mielőbbi pótlására kérték a községi tanácsot. A kérésnek engedve - a járási pártszervezettel és az állami gazdasággal történt egyeztetés után - határozat született az új kultúrház megépítéséről. A megállapodás értelmében az állami gazdaság biztosította a területet, az épület terveinek elkészítését, az építésről a tanácsnak és a társadalmi szerveknek kellett gondoskodniuk. Az építkezés 1986-ban meg is kezdődött, de már a kezdetektul problémát okoztak a kivitelező hiányosságai és a fedezethiány, így 1989-ben a tanács kénytelen volt új kivitelezőt megbízni a munkálatok befejezésével. Egészségügyi ellátás terén öröklött probléma maradt a községi orvos hiánya, a körzetesítésből adódó ellentmondások és az orvosi rendelő kérdésének tüneti kezelése. A községi tanács 1958. évi jelentése szerint „az egészségügyi helyzet annyiban is javult, hogy az utóbbi időben biztosítva van a hetenkénti kétszeri rendelés az orvosi rendelőben, csak az a baj, hogy orvos hiányában a rendelést nem tudják betartani". Az ok nagyon egyszerű volt; a termelőszövetkezet és az állami gazdaság biztosította a körzeti orvos szállítását Pázmándról, de csak ha volt szabad szállító járműve. Hosszú évekbe tellett, mire ez a kérdés megoldódott. Előrelépésként értékelhető, hogy 1960 óta dolgozott önálló házi betegápoló, ily módon az idősek egészségügyi ellátása részben megvalósult. 1974-ben a heti kétszeri rendelés rendje ugyan nem változott, de a heti egyszeri, védőnő által vezetett csecsemő- és gyermekgondozás bizonyos könnyebbséget jelentett. 1980-ban az orvosi körzetek átszervezésekor az új, velencei orvosi körzethez Pázmánd és Vereb nem tartozott, s kizárták a hétvégi kápolnásnyéki ügyeleti körből is. Alkalmi megoldásként csütörtökönként kiírták az orvosi rendelő ajtajára, hogy hétvégén melyik közeli településen található ügyeletes orvos. Az orvosi rendelő helyiségének megfelelő kialakítása, állandó karbantartása is folyamatos nehézségekbe ütközött. 1962-ben a községfejlesztési alap terhére sikerült ugyan az elvárásoknak megfelelő rendelőt berendezni, de 1974-ben a helyiség már szűknek, s főleg egészségtelennek, nedvesnek bizonyult. 1976-ban végül a községi tanácsháza egyik helyiségében alakították ki az orvosi rendelőt és tanácsadót, ahol napjainkban is működik.