Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A dolgozó nép nevében [Dakó Péter]

csot választottak, amelynek tagjai a köz- és vagyonbiztonság megőrzésén munkálkodtak. A forradalom és szabadságharc leverését követően folytatódott a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1957 tavaszától létrejöttek az 1956. november elsején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) községi és termelőszövetkezeti szervei, az újjászervezés érdekében erőteljes agitáció bontakozott ki. A tanácstagok családlátogatással egybekötött felvilágosító munkát végeztek, bevonták a szervezésbe a helyi nőtanács és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tagjait is. A Hazafias Népfront gazdagyú'léseken, a községi tanács hangos híradón népszerűsítette a termelőszövetkezetek eredményeit. A községi tanács megalakulása óta nagy hangsúlyt fektetett a verebi fiatalok politikai aktivizálása érdekében. Erőfeszítéseik ellenére a fiatalok korosztályuknak megfelelően viselkedtek, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a pártpolitikai elvárásokat és szempontokat. Az 1950-ben megalakult Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, munkája nem volt szervezett; csak 1955-ben sikerült némiképpen újjáéleszteni, tevékenységük azonban a bálok rendezésében ki is merült. Reményteljesebbnek ígérkezett 1957-ben az MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek a létrejötte, amelynek helyi szervezete húsz fővel alakult meg. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaság, a községi tanács anyagilag is támogatta munkáját. Az MSZMP helyi csoportja saját helyiségeiből biztosított egyet részükre, s a fiatal pedagógusokat is bevonták a hatékonyabb ifjúságpolitika végrehajtásába. (Az országosan előirányzott ifjúságpolitika kapcsán érdemes megemlíteni, hogy - a községben 1952. február 23. óta működő - keskenyfilm mozi esti előadásaira az iskolaköteles gyermekek, de még a szülők részére sem adhattak el jegyeket.) A pártok és politikai rendszerek gyorsan változhatnak, a fiatalok életfelfogása azonban nem, s ennek a politikai vezetés a tanácsüléseken is hangot adott. „Egy bál alkalmával egyes fiatalok - félretéve a jó magyar szokásokat -, a tánc közben nyakukat, lábukat valósággal kitekerve úgy táncoltak, hogy az mindennek mondható volt, csak táncnak nem." Mindezek ellenére a fiatalok termelőszövetkezeti agitációs munkára alkalmasnak bizonyultak. A mind erőteljesebb újjászervezési munka ellenére a községi tanács kénytelen volt rendezni a kilépett termelőszövetkezeti tagok földigényét. Az 1951. évi tagosítás során ellenszolgáltatást vagy csereingatlant kilencen kaptak, részükre 38 kataszteri hold és 334 négyszögöl termőföldet mértek ki. A tagosításkor 21 fő nem kért csereingatlant, földjeiket azonban nem tudták megművelni. A területet a községi tanács öt évre haszonbérbe vette, ez 89 katasztrális holdat és 1139 négyszögölet jelentett. Csereingatlant tízen kértek és kaptak, a volt kulákok pedig elvett állataikat, gazdasági felszereléseiket kérték vissza.