Dakó Péter - Vitek Gábor: Vereb története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. (Vereb, 2003)

A dolgozó nép nevében [Dakó Péter]

Az 1950-es évek beszolgáltatási rendszerének lényegét, a kulákság háttérbe szorítását, a kollektivizálás előmozdítását a községi tanács a „kor szellemé­ben" készült aratási-cséplési terve példázza a legjobban. „Ahhoz, hogy ezeket a munkálatokat eredményesen el tudjuk végezni, meg kell ismertetni dolgo­zóinkkal az osztályharc minél nagyobb kiéleződését, le kell lepleznünk a ku­lákság mesterkedéseit, az ellenség kártevő tevékenységét, minden esetben le kell súly tani a Kormányunk által kiadott rendeletek alapján azokra a kulákok­ra, spekulánsokra, akik szabotálni akarják dolgozó népünk vívmányait, hátrál­tatni akarják ötéves tervünk megvalósítását, a mezőgazdaságunk szocialista fejlődését. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nép ellenségei, a kulákok, ha nem is nyíltan, de burkolt formában támadni fognak, minden eszközt megra­gadnak, hogy békés építő munkánkat veszélyeztessék." A „dolgozó nép nevében" történő hatalomgyakorlás kulák-listákat, az iparosengedélyek, a kereskedők jogosítványainak megvonását, a mezőgazda­sági ingatlanok és lakóházak államosítását, a termelőszövetkezeti csoportok erőszakos szervezését jelentette. „Nem vitás az, hogy szigorúan az önkéntes­ség elvének betartását kell szem előtt tartani, de ez nem jelenti azt, hogy ma­gukra hagyjuk a dolgozó parasztságot és megvárjuk azt, amíg majd a fejlődés során saját maguk elhatározzák a belépést [a termelőszövetkezetekbe]" - ál­lapította meg a községi tanács 1956 februárjában. Az országosan meghirdetett termelőszövetkezeti mozgalom Verebén is követőkre talált, amely hosszú év­tizedekre meghatározta a község gazdasági és társadalmi viszonyait. 1949. november 30-án alakult meg a Vörös Csillag termelőszövetkezeti cso­port 41 fővel és 406 katasztrális hold földterülettel. Még ugyanebben az évben megalakult a Gyűrűsaljai Állami Gazdaság, amely 330 katasztrális holdon kezd­te meg gazdálkodását. (A Fejér Megyei Földhivatal 1950. júniusában „Végh László és Endre volt verebi tulajdonosoktól a 42 637/1949. számú véghatározat­tal elkobzott.. .vagyontárgyakat és épületeket, valamint a földalap tulajdonát ké­pező épületet a Gyűrűsaljai Állami Gazdaság részére" juttatta.) A mind türelmet­lenebb és erőszakosabb utasítások hatására a termelőszövetkezetek létrejötte tö­retlen maradt. A korszak „demokratikus" jellegéből fakadóan az egyéni gazdál­kodók és tulajdonosok „felajánlották" mezőgazdasági ingatlanaikat és eszközei­ket a közös gazdálkodás céljaira. A felajánlások okai különbözőek voltak: a gaz­dálkodó engedett a külső kényszernek, vagy valójában nem tudta megművelni termőföldjét és kénytelen volt a közös gazdálkodást választani. 1951-ben a Kos­suth és a Béke, 1953-ban a Búzakalász termelőszövetkezet alakult meg. Az 1951. november elsején betagosított földterület szerint a Vörös Csillag 419, a Kossuth 670, a Béke termelőszövetkezet 221 holddal rendelkezett. A Vértesaljai (korábban Gyűrűsaljai) Állami Gazdaság már 835 holdon gazdálkodott, vala­mint 295 munkást és 54 alkalmazottat foglalkoztatott. Az állami és a szövetke­zeti gazdaságok együttesen 2145 hold nagyságú területet öleltek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents