Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

GRÓF SZÉCHÉNYI VIKTOR (K. K.)

A Széchényi család címere neti Fejérváry-kormány kinevezésében és a Parlament katonasággal történt feloszlatásában csúcsosodott ki. Széchényi a Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság tagjaként 1906 márciusában élesen bírálta a kormány működését, amely szerinte „alkotmány elleni merénylet". Koronahűsége a megbomlott belpolitikai egyensúlyt ahogy főispáni székfoglaló beszéde is bizonyítja - nem I. Ferenc Józsefnek, sokkal inkább az „arra érdemtelenek gonosz tanácsának" rótta fel. Báró Fiáth Pál főispáni széke 1906. április 2-a óta üresen állt, amelyet április 28-án foglalt el gróf Széchényi Viktor. Beiktatása - hagyományosan - igazi ünnep volt a vármegyében. Ez alkalommal tartott beszédében összefoglalta azon, számára legfontosabb politikai értékeket, amelyekhez egész életében hű maradt: „A 67-es alkotmánypártnak vagyok a híve, mert meggyőződésem szerint ezen Deák Ferenc teremtette fundamentumra, amelyre támaszkodva, ha nem is a leggyorsabb, de a legkevesebb kockáztatással haladhatunk nemzeti céljaink megvalósítása felé. Ezen kiegyezési alapon állva egész erőmből azon leszek, hogy tevékenységemnek minden terén a nemzeti szellemet kidomborítsam..., három szóval röviden jellemezve politikám irányzatát: becsületes, liberális, színmagyar." Ez évben szintén őt választották meg - immár másodízben e megyéből - a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökének, s e tisztet 1930-ig viselte. Ezen tevékenység mindig szívügye volt, s a megye tűzoltó intézményeinek felszerelése, gyarapítása is az ő kezében összpontosult. 1904-ben nagy hatású beszédet mondott a tűzrendészed állapotok javítása érdekében. Pártolta a vármegyei tűzoltó szövetség által szervezett rendszeres mentési kurzusokat, amelyeken megismertették a hallgatókkal a tűzveszély elhárítását, az életmentés és balesetek sürgős ellátását célzó ismereteket. Első főispánságának évei alatt (1906-1917), amelynek legnagyobb részét az általános szóhasználatban „boldog békeidőként" is jellemeznek, a vármegye lakosainak és tisztviselőinek számos nehézséggel kellett szembenézniük. 86 3