Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)
BÁRÓ FIÁTH MIKLÓS (V. G.)
gazdasági karrier kiépítésére, s belépett a „Magyarhoni üveggyárak" részvénytársaságához igazgatótanácsosnak. Annak ellenére, hogy a vállalat megannyi nehézséggel küszködött, s közel állt a felszámoláshoz, Fiáthnak alkalma nyílhatott kiváló pénzügyi képességeit kamatoztatni. Midőn öt és fél éven keresztül viselt főispáni tisztségétől megvált, 1896. december 29-én - atyja 1846. évi elismerését követően - a távozó főispánt Székesfehérvár szabad királyi város közgyűlése díszpolgárai közé iktatta. Az országgyűlési képviselő Fiáth Miklós tevékenysége mindmáig feltáratlan, a képviselőházi jegyzőkönyvek s egyéb dokumentumok feldolgozásával, a fővárosi s helyi sajtó részletekbe menő áttanulmányozásával életének ezen korszaka a további kutatások irányát jelöli ki. Annyi bizonyos, mint képviselő nagyszabású közgazdasági terveit óhajtotta tovább fejleszteni, de komoly várományosa volt az éppen akkoriban megüresedett földművelésügyi miniszteri tárcának is. Vállalkozásai, törekvései azonban nem jártak sikerrel, „...sorsa innentől kezdve meg volt pecsételve. Küzdött, dolgozott, ám tervei nem sikerültek, éppen mert becsületes volt behálózták, végleg tönkre ment s csődbe jutott. ...Tragédiája az egyéniségében rejlett; idealista volt." Mihelyt anyagi viszonya rákényszerítette, 1901 februárjában elhagyta a székesfővárost és sógorához, Schmidt-Pauli Edgárhoz költözött, Hamburgba tette át székhelyét, ahol annak kiterjedt exportüzletében munkálkodott tovább. Itthon szóba került - érdekeltségeinek csődje miatt - képviselői immunitásának felfüggesztése is, ezzel szemben a képviselőház feloszlatásáig megtarthatta bodajki mandátumát. Távozását követően néhány hónappal feleségével és mostohaleányával, Nandine-nal New Yorkba utazott, ahol átvette sógorának ottani kereskedelmi érdekeltségeit. Fiatal kora ellenére, az utóbbi esztendők zaklatott üzleti problémái miatt egészsége megromlott, tragikus körülmények között, október 17-én távozott el, szívszélhűdés végzett vele. Az október 21-én tartott vármegyei közgyűlés gróf Zichy Jenő javaslatára jegyzőkönyvben is megörökítette a volt főispán emlékét. Kereskényi Gyula érdi esperes-plébános indítványára elhatározta a törvényhatóság, hogy az elhunyt báró arcképét megfestetik és azt a vármegye dísztermében helyezik el. Fiáth Miklós földi maradványait november első napján tették hajóra, s 14-én helyezték örök nyugalomra a Veszprém megyei akai családi sírboltban. Atyja mellett helyezték nyughelyére a korán elhunyt Beatrix „baroness"-t, akit korábban a székesfehérvári hosszútemető sírkertjéből szállítottak Akára. 1903 októberében, a vármegye őszi közgyűlésén Huszár Ágoston alispán bejelentette, elkészült - a Zsolt József festő által megfestett, az akkori főispán, báró Fiáth Pál költségén elkészíttetett - néhai báró Fiáth Miklós olajfestménye. Mellén az I. Ferenc József uralkodásának 25. évfordulójának alkalmából kiadott, 1873. évi Hadiérem látható, melyet mindenki megkapott, aki az uralkodó oldalán ütközetben részt vett. Báró Fiáth Miklós életútjának jó néhány mozzanata még homályos számunkra. Bővebb kutatásokat igényel a főispánságát követő korszakon túlmenően közgazdasági, pénzügyi és külkereskedelmi tevékenységének szélesebb ismerete s értékelése. Tágabb értelemben vizsgálva közéleti tevékenységét, tulajdonképpen sem ő, sem családja - annak ellenére, hogy egyes tagjai kiemelkedő szereplői voltak nemcsak Fejér, de az egész birodalom történetének - nem kapta meg a méltán kijáró történeti érdeklődést. Közéleti szereplése és tevékenysége figyelemre érdemessé teszi a jelenkor kutató társadalma számára is. 82
