Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Kettőszáz esztendeje annak, hogy 1802. február 23-án a vármegyeháza építésével összefüggésben a karmelita rend székesfehérvári kertjének helyén az előkészítő munkák megkezdődtek. Lebontották a várfal és a bástya még meglevő maradványait, megépítették a mész- és téglaégető kemencéket. Öt esztendő múlva pedig az építkezések is megkezdődtek. A klasszicista stílusban épült négyszintes (kétemeletes) épületet 1812 nyarán, 190 évvel ezelőtt vette birtokba a megyei adminisztráció. Ünnep volt az a nap; a több mint egy évtized alatt megvalósult beruházást azzal tették emlékezetessé, hogy kettős díszkivilágítással „köszöntötték" Fejér vármegye közönségének kormányzóságát. A reformkori politikai küzdelmek időszakában az országgyűlések mellett a megyei generális congregációk álltak az érdeklődés előterében. A közélet mind jelentősebb tömegeket hozott mozgásba, így a megyei közgyűléseken szervezetten lépett fel az ellenzék, amelynek derékhadát a köz- és kisbirtokosok, valamint a nemesi származású értelmiségiek, elsősorban jogászok alkották. Az 1830-as évek második felében a vármegyeháza közgyűlésének terme - méretei miatt - nem felelt meg az igényeknek. Átépítették; kétszintessé alakították át, karzattal látták el, és a térre nyíló homlokzat középrizalitját kibővítették. A vármegyeháza napjainkban is meglevő építészeti tömbje 1840-re alakult ki. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad alatt a klasszicista épület nem változott. Belső átalakításokra az 1960-as évek végén, a külső homlokzat megújítására az 1950es évek elején és 1984-ben került sor. Fejér Megye Önkormányzatának döntése alapján a tetőszerkezet, a külső homlokzat felújítása 2001-ben fejeződött be. A felújítás tanulmánytervét a Szigeti és László Mérnöki Iroda készítette, a kivitelezést az Alba Regia Építőipari Rt. végezte. A magyar állam alapításának millenniumi esztendejében megújult vármegyeháza a hely szellemét kifejezi azzal is, hogy az 1945 után eltávolított emléktáblák, főispánokat ábrázoló festmények visszakerülnek eredeti környezetükbe. 1999-től a közgyűlési terem előcsarnokát ismét a főispánok és alispánok emléktáblája, s a közgyűlési termet 2002. március 15-étől hat főispánt ábrázoló festmény ékesíti. Várhatóan folytatódik - a tervek szerint 2002. augusztus 20-ára befejeződik - a megyei címer megújí-