Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

BÁRÓ FIÁTH MIKLÓS (V. G.)

BARO FIATH MIKLÓS (1848-1901) A Fiáth nemzetség (Fiat, Fiatth) Magyarország egyik legősibb nemesi famíliája a Hunyadiak korában, az akkori Temes vármegye közigazgatási terrénumán belül kialakított szörényi bánság vagyonos, birtokos családjai közé tartozott. A valószínűsíthetően oláh eredetű család első, forrásokból igazolható őse Eörményesi (Örményesi) Mihály az ősi birtokról, az Örményes (Armenis, Armenyes, Jarmenes, Ermenes in d. Karansebes) elnevezésű kisközségről írta nevét, ellenben fiai, László és Lajos 1480ban már a Fiáth nevet vették fel. Ebben az időben a Temes folyó völgyében, annak alsó szakaszán, a karánsebesi kerület legkiválóbb nemesei között találjuk meg az örményesi Fiáthokat is, akik Karánsebestől délre, Örményes vidékén csaknem 27 településnek voltak földesurai. Miután Örményesi (Fiáth) László 1467-ben Mothonoki (Mothnoki) Zayk Lászlóval és annak testvérével, István szörényi bánnal az orodi káptalan előtt magszakadás esetére kölcsönös örökösödési szerződésre léptek, László tovább bővítette a karánsebesi kerületben már addig meglévő birtokait. A birtokgyarapodást mutatja, hogy 1468-1489 között három ízben is új adományokat nyert a család I. Mátyástól, majd 1500-1501-ben a miháldi kerületben II. Ulászló királytól, de a XVI-XVII. században az adománybirtokok sora kiterjedt Hunyad és Szörény vármegyék vidékeire is. 1633-ban Fiáth Zsigmond karánsebesi harmincadost Szörény vármegyében minden javaira nézve kiváltságaiban (adó, dézsma, kilenced fizetése alóli mentesség) I. Rákóczi György újólag megerősíti. Amikor az oszmán-törökök elfoglalják Karánsebest (1658, 1695), a Fiáth család elveszíti ottani birtokait, s tagjai szétszóródnak a Dunántúlon: Győr, Fejér és Veszprém vármegyék területén. Fiáth (IV.) János (1653-1727) a korábbi családi birtokokat igazoló okleveleket 1698ban a győri káptalan előtt hitelesen átíratta, s még ugyanabban az esztendőben, majd 1702-ben és 1703-ban, Fejér vármegyében újabb birtokadományokat nyert. Az 1702. évi dicalis conscriptio (birtokösszeírás) szerint is Fejér vármegyében birtokos Fiáth János, aki 1688-ban Komárom, 1698-ban Győr vármegyék alispánja, Győr város főjegyzője, majd erdélyi királyi kancelláriai titkár és előadó tanácsos, utóbb helytartósági tanácsos. Mint a győri helyőrség magyar hajdúinak gyalogsági parancsnoka, Buda várának 1686. évi visszafoglalásában kiemelkedő szerepe volt. A család birtokállományának gyarapodása hűen tükrözi a Fiáthok korábbi tradícióit. Fiáth János az