Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)
GRÓF CZIRÁKY BÉLA (E. F.)
gazdaságban, az oktatás területén, a közlekedési lehetőségek további bővítésében és a katonai beszállásolás több évszázados, konfliktusokat teremtő ellentmondásainak megoldásában is megmutatkozott. A gazdasági kérdések iránt is fogékony főispán az 1880-as évek közepétől támogatta azt a küzdelmet, amelyet a filoxera visszaszorítása érdekében a szakhatóságokkal együttműködve a törvényhatóságok és a fertőzéstől sújtott falvak szőlőművelői tettek. 1886-ban az igen silány gabonatermés - az elvetett vetőmag mindössze 2-4 szeresét termetté - arra késztette a főispán elnökletével ülésező közigazgatási bizottságot, hogy az adófizetésre moratóriumot kérjenek a pénzügyminisztertől. Hivatalai működésének egyik biztos mércéje, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irányítása alá tartozó népoktatás sem kerülte el figyelmét. 1885-ben 227 oktatási intézmény volt a megyében, 1890-ben pedig 242. Cziráky Béla szorgalmazta a helyi érdekű vasutak létesítését is, különösen a Székesfehérvár-Bicske és a Székesfehérvár-Sárbogárd közötti, a megyét észak-déli irányban átszelő és a fő vasútvonalakkal öszszekötő helyi érdekű vasúttársaság létesítését karolta fel. A koncepció megvalósítása és az építkezések ellenőrzése már utódaira várt. Fejér megyei tevékenységének egyik fő műve a Székesfehérváron a megye költségén létesített korszerű lovassági laktanya. A törvényhatósági bizottság több éves előkészítő munka után döntött a megye lakosait sújtó katonai beszállásolás „kiváltásárór. Az építkezések megkezdésének időszakában, 1891 tavaszán már nem gróf Cziráky Béla töltötte be a főispáni tisztséget. Az uralkodó gróf Cziráky Bélát, császári és királyi kamarást a közös Külügyminisztériumba miniszteri és udvari tanácsossá nevezte ki, egyben felmentette főispáni állásából. Fejér megye törvényhatóság 1891. január 24-én búcsúzott „szeretett" főispánjától. A gróf Cziráky Bélát ábrázoló festményt a Bécsben alkotó Révész Imre készítette, nyakában az Aranygyapjas Renddel, mellén a francia Becsületrend nagy tiszti keresztjével.