Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

IDŐS PÁZMÁNDY DÉNES (E. F.)

IDŐS PÁZMÁNDY DÉNES (1781-1854) 1848. május l-jén Fejér vármegye főispáni tisztségét betöltő szomori és somodori idős Pázmándy Dénes Fejér és Komárom megyék egyik nevezetes köznemesi családjának tagja volt. Felmenői nemcsak a kard, hanem a toll forgatásával is kitűntek. A család egyik első, műveltségben pallérozott tagja Pázmándy György 1513-ban a krakkói universitas hallgatója volt. Három emberöltő múltával, a XVII. század elején Pázmándy Gábor Nagyszombatban kiadott vitairatában adott feleletet Magyari Istvánnak „Az országokban való sok romlásoknak okairól" írt művére. A família 1638. június 28-án kapott az uralkodótól, III. Ferdinándtól címeres nemesi adományt, amelyet Komárom vármegyében publikáltak. Nagy Iván a következőkben írja le a család címerét: „a pajzs kék udvarában zöld tér felett hátulsó lábain álló medve, első lábait ragadozásra kinyújtva. A pajzs felett sisak koronáján egy zöld leveles szálon három kinyílt liliom (vagy tulipán) szemlélhető. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék." A török hódoltság utolsó fél évszázada a család felvirágzásának, gazdasági felemelkedésének időszaka. 1638-ban jutottak Kömlőd birtokába, a további évtizedekben azt megtartva gyarapították a Komárom megyei birtoktesteket, így Pázmándy György zálogjogon lett Apátipuszta tulajdonosa, majd 1671-ben feleségével, Csapó Zsuzsannával együtt 1600 magyar forintért megvették a Kömlőddel határos Parnakpusztát. 1744-ben egyezséget kötöttek szalvniczai gróf Sándor Mihállyal Szomor község és a hozzá tartózó Somodorpuszta birtoklásáról. A „barátságos egyezséget" követően a község és a puszta elnevezése lett a család előneve is. Fejér megyében Pázmándy Sámuel 1786 és 1794 között táblabíró, jeles személyiség, 1786-ben Pesten latin nyelvű összegzést jelentetett meg a magyarok eredetéről. A XIX. század elején Baracskán élt Pázmándy Károly főszolgabíró, ugyanebben az időben Nyéken Pázmándy Zsigmondot találjuk a compossessorok között. A közbirtokosok lakta településeken mind gyakrabban, elsősorban házasságkötések révén lesznek részbirtokosok. Az említettek mellett az 1809. és az 1818-1821. évi nemesi összeírás Nyéken (Kápolnásnyék) említést tesz Pázmándy Zsigmondról. 1828-ban Nyéken volt birtokos az előbb említett és Pázmándy Antal. Körtvélyespusztán Pázmándy Gábor, Bogárdon (Sárbogárd) Pázmándy Sándor, Pázmándy Benjamin, Szerecsenpusztán Pázmándy Lajos. Baracskán az 1826-ban