Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)
GRÓF CZIRÁKY ANTAL MÓZES (E. F.)
A klasszicista kastély középrészét feltehetően Rieder Jakab tervezte, a két oldalszárny Rieder János székesfehérvári építész alkotása (1763-1767). A XV. századi, a Buzlaiak idejéből származó udvarház helyén épített barokk-klasszicista egyemeletes kastély Fejér megye műemlékeinek egyik remeke. Az 1850-es években Ybl Miklós tervei nyomán az udvari szárnyakat és a hátsó sarokpavilonokat átépítették. A főépületet jón oszlopok között tágas terasz ékesíti, a timpanont az Illésházy és a Cziráky család címerei díszítik, a portikusz alatt pedig mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek láthatók. A portikusz mögött tágas előcsarnok, felette az emeleten díszterem található. Ettől jobbra a grófné, balra a gróf lakosztályai helyezkedtek el. A grófi lakosztályhoz tartozott a könyvtár és a családi levéltár. A főépülethez kapcsolódó déli szárnyban rendezték be a vendégek szobáit, az északi szárnyon ugyancsak lakószobák voltak. Ebben az épületrészben helyezték el a kastély belső személyzetét, a konyhát és a háztartáshoz szükséges raktárakat, tárolóhelyiségeket. A jobb szárny további építészet-történeti emléke, hogy ezen rész foglalta magába a XV. század második felében épült udvarházat. Különleges fákat, növényeket telepítettek a kastélyt övező angolparkba, amelyből nem hiányzott a vidéki parkok egyik ékessége, a csónakázásra alkalmas tó sem. A parkban állítottak emléket Kozma Ferenc jezsuita szerzetesnek, majd világi papnak. Kozma gróf Cziráky Antal nevelője és egyik legfőbb tanácsadója volt. Lovasberényben hunyt el 1806. november 29-én. Károly János tudósításából ismerjük a kastély és környéke leírását: a község fő ékessége az urasági kastély „családi szentélye a Cziráky családnak, mely homlokzatával a díszes angolkertből a község fő utcájának hosszára néz, s a kilátás ... az utca közepén álló kéttornyú kath. templom oszlopos csarnokán akad meg, ... azon túl pedig az ev. ref. templom tornya emelkedvén ki, a láthatárt az erdővel benőtt, s a nagy vadtól nyüzsgő hegység domborulatai zárják körül". A Nadapi út melletti erdőrészben építette fel 1820 körül Cziráky Antal a klasszicizáló vadászkastélyt. A földszintes épületet ma csupán fényképfelvételekről ismerjük, az 1970-es években az itt létesített honvédüdülő építésekor lebontották. A klasszicista stílusú épület „átadta helyét" a vasbeton-szerkezetű, lapostetős „kockacsodának". Cziráky Antal lovasberényi uradalmát is modernizálta, továbbfejlesztette a belmajori gazdaságot, meghonosította az erdőművelést, 1839-től hatvanéves forgásban műveltette a cser- és tölgyfából álló erdőket. A tudományos életben is figyelemre méltó eredményeket ért el. A magyar közjogot tárgyaló fő műve (Conspectus juris publici ...) a kormányzat felkérésére készült, de csak 1851 -ben jelenhetett meg. 1830-tól a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja. Az 1848. évi forradalmat és szabadságharcot nem értette meg. Nyolcvanesztendős korában, Pozsonyban hunyt el 1852. február 2-án. Vele a Cziráky család egyik legjelentősebb tagja szállt a sírba. Örököse János fia, aki a család egyetlen felnőtt korú férfi tagja volt. Apját követte a politikai küzdelmekben, de nem bizonyult ókonzervatívnak. Az általa befutott politikai pálya zenitjén, báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter centralista nézeteihez jutott közel. A gróf Cziráky Antalt ábrázoló festmény a reformkor egyik legkiválóbb festőjének, Barabás Miklósnak az alkotása. Az 1841-ben készült alkotás Cziráky Antalt díszmagyarban ábrázolja, számos kitüntetése közül a festményen a Magyar királyi Szent István Rend nagykeresztje csillaggal és a rend szalagjával.
