Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

Magyar Nők Szent Korona Szövetsége Fejér vármegye hímzett címere Székesfehérvári Szervezete zászlaja (1934) a szervezet zászlaján (1934) Nők Szent Korona Szövetsége Székesfehérvári Szervezete (1934, mindhárom a múzeum gyűjteményében), a Székes Fejérvári Földműves Társulat (1855), továbbá egy ismeretlen egyesület (1888, mindkettő a Szent István Székesegyházban) zászlain is. Egyházi zászlók képein ugyancsak felfedezhető a vármegye heraldikai motívuma, ilyenformán a Szent Imre templom körmeneti (1897), a Szent Sebestyén templom körmeneti (1938) és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum XIX. század közepi egyházi zászlaján. Fejér vármegye címere Székesfehérváron látható, Kallós Ede 10. császári és királyi huszárezred emlékművén a Szentlélek katonai temetőben. A szobor ünnepélyes avatására 1925 karácsonyának első napján, a mai Szent István téren került sor. A Szent István-szobor 1938-as elkészültekor a műalkotás átkerült a mai Budai út - Lövölde út saroképületének udvarára, majd az 1990-es évek derekán helyezték el mai helyén. A Koronázó tér 4. szám alatti épület oromzatán a vármegye csonka - Szűz Máriát és a kisded Jézus Krisztust nélkülöző - címere található. A koronázó téri Középkori Romkert - Nemzeti Emlékhely épületének reliefjei között ugyancsak megfigyelhető vármegyei jelképünk. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületén Fejér vármegye és Székesfehérvár címere levéldísz talpú címerpajzson nyugszik. A kettős címert feltehetően 1938ban helyezték el. Színes vármegyei címer látható a Szent István tér 9. szám alatt a Megyeháza oromzatán. A Pollack Mihály tervezte Megyeháza háromszögű oromzatán eredetileg kőből készült címer volt, jelenlegi festett változata 1992ben került helyére, melyet az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Szegedi Kirendeltsége készített.