Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

Fejér vármegye pecsétje (1949) Fejér megye pecsétje (1950) a zászló színeit mintázták. A közgyűlések jegyzőkönyveinek íveit is arany-zöld színű zsinórral fogták egybe, de még a hadba vonuló nemesi felkelés vitézeinek öltözetén is megjelent dekorációként. Napjainkban Fejér vármegye címeres zászlaja a Fejér Megyei Levéltár konferenciatermében tekinthető meg. A műtárgy évszám nélküli, leíró kartonja (Szent István Király Múzeum) szerint - hitelessége megkérdőjelezhető 1833-ban készült, textíliája alapján inkább a XIX-XX. század fordulójáról származik. Gyaníthatjuk csupán, vármegyei letétként kerülhetett a múzeumba, valószínűleg a második világháborút követő időszakban. Fejér vármegye zászlaja egyszerű, két egyenlő nagyságú, egylapos, sárga és zöld darabból összevarrt vászonból készült doppel

Stander (fecskefarkú), hossza 220, szélessége 105 centiméter. A zászlót szegő rojt hiányzik, a vászon szélein erősen kopott, enyhén szakadozott, az olajfestmény töredezett, gyűrött. A műtárgy mindkét oldalán arany szegélyű, kör alakú olajfestményben Fejér vármegye színes - a kiscímer nyolc teljes ezüst pólyájától eltekintve heraldikailag megfelelően kivitelezett - címere látható, körülötte fehér arany szegéllyel ellátott selyemanyagon vörös betűs felirat: „FEJÉR VÁRMEGYE". A zászló fecskefarkainál egy-egy arany-zöld pamutbojt található. Fejér vármegye címerének és zászlajának használatában első ízben - ekkor még mindössze néhány hónapra - a Tanácsköztársaság kommunista diktatúrájának gyakorlata hozott változást, a nemzetközi munkásmozgalom jelképe, a vörös zászló került mindenhová, a két világháború közötti időszakban azonban visszatértek a hagyományos jelképrendszer alkalmazásához. Az 1947. évi IV. törvénycikk először megszüntette a nemesi rangok, címerek és jelvények használatát, majd 1948. szeptember 29-én a vármegyei közgyűlés egyhangúlag elfogadta Szilágyi Vilmos javaslatát, s a vármegye színeit vörös-zöldben állapította meg, egyben utasították az alispánt, hogy „a mai kor szellemének megfelelő" új vármegyei pecsétet terveztessen. A benyújtott tervek közül a közgyűlés 1948. december 6-án dr. Bordás Ferenc „Alfa" jeligéjű elképzelését fogadta el, melyben a vármegye ősi címerképét felváltotta egy gabonakéve, kalapács és madártoll keresztbevetett illusztrációja. A következő évi első rendes közgyűlés jegyzőkönyvében (1949. jú-