Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A VÁRMEGYE PECSÉTJE, CÍMERE, TÖRTÉNETI ZÁSZLÓI (V. G.)

tartó Máriát ábrázoló címer egy korábban adományozott, illetve használt címer megújítása-e, amit az adománylevél egyébként nem hagyhatna említés nélkül -, továbbá a régebbi uralkodói adományozásról a diploma nem tesz említést. Az adománylevél kihirdetéséről szóló közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés 1695. január 12-én megtörtént, a címeres pecsétadomány eredetije nem maradt fenn. Fejér vármegye törvényhatósága 1837 márciusában folyamodott a magyar pecsétkörirat használatának jogáért, amit V. Ferdinánd - az 1694. évi címeradományozást megerősítve - 1837. május 26án engedélyezett. A vármegye magyar köriratú pecsétjének felirata: „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". Figyelemre méltó, hogy az új donatióban határozottan szerepel, Fejér vármegye hiteles pecsétjét I. Lipót királytól nyerte, megerősítve feltevésünket, s majdhogynem kizárva a korábbi adományozás lehetőségét. Ürményi József első alispán a vörös bársonyba kötött és arany zsinóron függő, új köriratú pecséttel ellátott diplomát az 1837. június 26. és július 3. között tartott vármegyei közgyűlésen hirdette ki. Fejér vármegye pecsétképe a XVII. század végén, a barokk korban keletkezett, az élő heraldika szigorú szabályait feloldó időszakban, amikor gyakran előfordult, hogy a klasszikus pajzsforma oválisra vagy kerek alakúra változott, mely utóbbi alkalmazására egyik példa a vármegye címere is. Nemcsak a címer formája utal a barokk korra, hanem ábrázolása is barokk festményként érvényesül. Témája Hartvik püspök Szent István legendaszerkesztményéből ismert, a halál közeledtét tudomásul vevő uralkodó „...kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet a te kezedbe ajánlom." Kultusza, s vele a Regnum Marianum eszméje Szent László korában bontakozott ki, s a XIII. században már a Napbaöltözött Szent Szüzet Magyarország védasszonyaként (Patrona Hungáriáé) tisztelték. Jelképi rendszere az ellenreformáció térnyerésével sem tisztázódott, a XVII. század közepén festett győri oltárképen még a koronás Szent István a föld jelképét, az országalmát nyújtja a Szűzanyának. A Szent Korona felajánlásának egyik korai megfogalmazása a Fejér vármegyei pecsétkép, amely arany láncszemen függő Fejér vármegye pecsétje (1929)