Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén - Fejér Megyei Levéltár közleményei 28. (Székesfehérvár, 2002)

A NEMES VÁRMEGYÉNEK ÚJONNAN ÉPÍTENDŐ HÁZA (E. F.)

a kor egyik legnevesebb építésze, Pollack Mihály is tervet juttatott el a megyéhez. Erről a megyeháza építésének felügyeletére kirendelt küldöttség 1807. május 30-án felvett jegyzőkönyve tudósít: „Polák kümívesnek..., aki ugyan ezen tárgyban egy plánumot készített, fáradtságáért 30 forint elegendőnek ítéltetik." A Fejér Megyei Levéltár őrizetében lévő terv alapján a megyeháza építésének történetét feltáró Ritoók Pál az alábbiakat fogalmazza meg: „A rajz valóban meszsze kimagaslik a többi közül részletfinomságával, színeivel. A terv 8-8 tengelyes, egyenletesen tagolt és képzett oldalszárnyak közé helyezett öttengelyes középrizalitot mutat, amelyet erőteljes párkánnyal keretezett háromszög alakú oromzat zár le. A rizalit nagyon enyhe kiülésű. A földszint rusztikázott s ez az oldalszárnyakon is folytatódik. A rizalit tengelyében hatalmas kapu nyílik. A földszintet kétrészes párkány zárja, a rizalit háromnegyed oszlopainak posztamense ezen nyugszik. Az oszlopok sima törzsűek és ión fejezetben végződnek. A pillérközökben vas mellvéd, az első emeleten vállpárkányra futó ívezettel záródó, földig érő ablakok, a második emeleten könyöklőpárkányon ülő, egyszerű keretelésű ablakok láthatóak. Az oldalszárnyakon a magasabb első emeleti ablakok felett konzolokon szemöldökpárkányok, felettük a második emeleti ablakok könyöklői vonalában egyrészes övpárkány, afölött pedig háromrészes zárópárkány ellensúlyozza a középrész vertikalitását." Pollack Mihály és Tegl János tervei - véleményünk szerint - egybevágnak, mintha a Tegl-féle szintenkénti alaprajzokhoz készített volna a budai várban lévő Sándor-palota építésével igen elfoglalt Pollack homlokzati tervet. A feltevést az is erősíti, hogy az 1812-ben az új vármegyeháza kettős (gyertya és mécses) díszkivilágításának terve a Pollack-féle homlokzati terv megvalósulását mutatja. Ettől csupán a középrizalit földszinti része tér el. 1809 júliusában - olvashatjuk az új vármegyeháza építéséről készített számadáskönyvben - „nagyobb része a kőművesmunkának elvégezve, a kőműveseknek adatott ajándék 75 forint". A fentebb említett számadáskönyv az egymásnak ellentmondó, vagy egymást kiegészítő (Pollack-Tegl) tervek ellenére nemcsak a bevételek és kiadások összegzése, hanem hónapról hónapra, évről évre, 1802-től 1812-ig, az előkészítő munkától a befejezésig követi az építkezés menetét. 1802 és 1806 között az építési terület előTegl János tervei (1806)