Gulyás Antal: Fejér megye népoktatásának története 1944-1948 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 27. (Székesfehérvár, 1999)

A NEVELÉS TARTALMÁNAK VÁLTOZÁSAI - A MÓDOSÍTOTT ELEMI ISKOLAI TANTERV

irodalmi alkotást sem ír elő konkrétan. A nyelvtani anyag meghatározá­sa is ilyen általános. Helyes viszont, hogy a gondolatközlés legtermé­szetesebb formájával, alapegységével, az egyszerű mondattal kezdi a le­író nyelvtan megismertetését. A problémát csak az okozza, hogy ebből a nagyon általános megjelölésből nem derül ki, hogy milyen mélységig kell ezeket az ismereteket elsajátítaniuk a tanulóknak. Úgy tűnik, mint­ha a szaktárgyaknak speciális és igen alapvető nevelési, kiképzési és készségfejlesztési feladatai nem is lennének! Bár a nyelv „...tudatos használata, gyakorlottság a szóbeli és írásbeli kifejezésben" megjelölés bizonyos képzési feladatokat feltételez. Az irodalmi anyagfelsorolás vé­gén is szó esik az olvasás és a kifejezőkészség gyakorlásáról. Nevelési feladatokról viszont nincs szó. A tantervi anyag egyébként megfelel az ötödik osztályos tanulók életkorának, ha a tankönyvi anyag összeválo­gatásánál és „tálalásánál" az életkori szintet messzemenően érvényesí­tették. Egyébként ez a szaktárgyi tanterv tulajdonképpen nem is határoz meg követelményeket. A „cél"-ból hámozható ki az általános követel­mény. Szokatlan az is, hogy a „helyesírási törvények alkalomszerű megfi­gyelése" a helyesírástanításra vonatkozó egyetlen utalás. A helyesírás akkor sem volt könnyű, nyilván nemcsak „alkalomszerű megfigyelés­re", hanem állandó jellegű tudatosításra és rendszeres gyakorlásra is szükség volt az eredményes munkához. Ez a nagyon általános és csak bizonyos keretet adó tantervi anyag­és követelmény meghatározás széles teret adott a maga korában a szél­sőséges tanári maximaiizmusnak, de a minimaiizmusnak is. Ebben je­lentősen közrejátszhatott még a tankönyvek anyagválogatása, a tan­könyvi megfogalmazások színvonala, milyensége, nyelvezete is. A nyolc iskolai dolgozatigény mai szemmel maximaiizmusnak tűnik. Kér­dés viszont, hogy ezek előkészítéseként mennyi fogalmazási gyakorla­tot kellett íratni. 3. Föld- és néprajz Heti 3 óra Cél: a föld természeti viszonyainak és a rajta folyó életnek ismere­te, különös tekintettel a Kárpát-medencére és benne Magyarországra. A tanítás anyaga: a) a közvetlen környezet (lakóhely, szülőföld) földrajzával kapcso­latban a legfontosabb földrajzi alapfogalmak.

Next

/
Thumbnails
Contents