gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Egyetemi évek

áramszolgáltatás miatt a munka nyáron sem szünetelhetett. Nem tudom az okát, hogy miért szerettem a gépek szagát már akkor is jobban a tehénistállók illatánál. Amikor nem ültem nyeregben, vagy nem volt puska a kezemben, akkor gyakran tartózkodtam a gépházban, és a főgépész érdekes magyarázatait hallgattam. Emlékszem, hogy különösen lenyűgözött az excenterek sebességszabályozó „zsenialitása". Feltalálója a mai napig ismeretlen. Bármilyen gyatra bizonyítványaim is voltak gimnáziumi éveimben, a műszaki tárgyak soha sem okoztak nehézséget. Ha nem születtem volna elsőnek, ha nem lettem volna mező- és erdőbirtokok örököse, ki tudja, talán a műegyetem gépészeti szakát végeztem volna el. Ezen most már természetesen nincs mit meditálni: mezőgazda lettem. Érettségi után két évet Mosonmagyaróváron, kettőt pedig a keszthelyi Georgikonban hallgattam. Óvárról azért iratkoztam át Keszthelyre, mert a Georgikonban olyan alapos és korszerű pomológiai képzésben részesültem, amilyenre szükségem volt, hiszen a mágocsi uradalomban volt akkor az ország egyik legnagyobb, almát termelő gyümölcsöse. Az óvári tanulmányok nem okoztak nehézségeket, a földméréstan és a műszaki tárgyak, hála a Zrínyiben tanultaknak, nem jelentettek újdonságot. De volt egy kivétel: „a mezőgazdaság állati kártevői". Egy pingpongasztal nagyságú lapra kiraktak sok száz hernyót, bogarat, pajort, tetűt, poloskát, pókot, csigát, gyakran hím- és nőnemű verzióban egyaránt. Mindegyiket fel kellett ismerni, tudni mikor és mennyit petéznek, hogyan és hol telelnek, mikor közösülnek és az ehhez hasonló nyalánkságot. Ezen a vizsgán - a majdnem színjeles leckekönyv ellenére - először én is elhasaltam. Ellentétben a Zrínyis élettel, itt már voltak hosszas, politizáló vitaesték, már akkor is léteztek vakon elfogult világmegváltók. Ugyanúgy mondogatták nekünk az öregek, hogy „ez a mi időnkben másképp volt", talán úgy, mint én később saját gyerekeimnek, de ellentétben a mai időkkel, a tantárgyakat, mint a szociológia, a gazdaságtan és hasonlót, nem „politizálták át", nem adtak a különböző irányoknak és felfogásoknak „megfelelő árnyalatokat". Egyes tantárgyaknál az órákon való megjelenés olyan mértékben volt kötelező, hogy három hiányzás a kollokviumok letételét tette lehetetlenné. A hallgatóság mégsem tüntetett, nem tekintette az ilyen rendelkezéseket casus bellinek és az emberi jogok megsértésének. Az egyik napon vendégelőadó érkezett. Szikár, inkább aszott, cserzett