gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)
Anatólia, Kurdisztán
könnyebbek a hó tetején, a nehezebbek mélyen belefúródva. Csőre töltöttem, hogy a szerencsétlen lovat szenvedéseitől megváltsam, mert úgy gondoltam, hogy lábát törte. Mehmed, Buluc és a lótulajdonos fenekükön leszánkáztak az oldalán mozdulatlanul fekvő lóhoz. Végigtapogatták, aztán nyakánál, füleinél és farkánál fogva kiemelték a hóból, majd lábra állították. Pár percig reszketve állt, és ugyan emberi segítséggel, de a saját lábán érte el ismét az ösvényt. Legalább egy órát töltöttünk el a kiszóródott holmik összeszedésével, miközben a „mondtam ugye" mondat többszöri ismétlése feltehetően rögződött Rino humor nélküli agyába. További hosszú órák; hol lóháton, hol gyalog. A szárított-gyümölcsexportőr továbbra is kételkedett elménk épségében. A tiszta levegő miatt folyton „elsaccoltuk" a távolságokat, csak késő délután érkeztünk következő szállásunkra, ahol 3-4 napot szándékoztunk eltölteni. A falu egy katlan közepén, négy völgy kereszteződésében feküdt. Körülöttünk magas hegyek, lent a völgyben, ahol a 10-15 házból álló falu terpeszkedett, sár, pocsolyák, hófüvásmaradványok, a hegyekben derékig érő hó. Ugyanúgy szállásoltak el bennünket, mint előző este, és a vendégszeretet, amely ezen a vidéken majdnem szent, közvetlen melegségével újra csak meglepett. A két falu közötti különbség elenyésző volt, itt talán kevesebb volt a bolha a hideg miatt, de Friedl reggelre úgy nézett ki, mintha „dunszt"-tal, madársöréttel lőtték volna meg. Este haditanácsot tartottunk. Először is megbeszéltük, hogy három sebesen leadott lövés lábtörést, vagy segítségkérést jelent, másodszor, hogy ne egyenként vadásszunk a négy völgyben, hanem párosával, az egymással szemben lévő hegyoldalban. Rudi és Rino - RR - alkották az egyik párost, Friedl és én a másikat. Buluc és két, a terepet jól ismerő, falubeli kurd megy majd RR-rel egy olyan helyre, ahol állítólag több medvebarlang is van. Azt akarták felderíteni, hogy elhagyták-e már téli kvártélyukat? Mi ketten az északra fekvő völgybe akartunk menni, szintén kísérettel. „Hercegünk", további tervkovácsolás miatt, a faluban kívánt maradni. Korán reggel indultunk, gyönyörű, felhőtlen időben, de még fagyott. Kellemesen lepett meg, hogy itt a völgyben volt egy gyér erdőcske. Törpe tölgyek és nyírfák, de fenyőfajta semmi. Hol egyikünk, hol másikunk ment a mély hóban erőtartalékolás céljából. Két kísérőnk pár napja medvenyomokat látott néhány óra járásnyira a falutól, oda akartak elvezetni