gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Anatólia, Kurdisztán

Hosszú órákig zötyögtünk 40-50 km-es, nyaktörő sebességgel, a fogtöméseket meglazító úton a kopár, sivár, kietlen tájon át. Azután egy folyó partján, az Eufrátesz mellett vitt utunk, amely állítólag az emberiség bölcsőjéhez vezet, de bölcső helyett mi inkább medvét vártunk. A motor erősen lihegve felkapaszkodott egy sziklás fennsíkra, ahol megláttam az első, útszéli fát még teljes, téli kopaszságában, vagy talán kiszáradva. Ezt az általános „fátlanságot" az ország egyrészt Nagy Sándornak, illetve a magával hozott kecskéknek köszönheti, amel)iek - mint ahogy azt minden gazda és erdész tudja - a füvet, vagy egyéb táplálékukat nem birkaszerüen vágva harapják, hanem tépik, gyakran gyökerestül, és így elkerülhetetlenül eróziót okoznak. A másik ok a földközi-tengeri hajóépítési láz volt, amely a X-XII. században érte el tetőfokát, amikor egész erdőségeket taroltak le. Atrázva, piszkosan, szomjasan érkeztünk meg az első útkereszteződéshez. Ott állt a „szállodánk". Sajnos nincs mínusz csillag a hotelszakmában, mert ebből ez ötöt érdemelt volna. Négyszögletes, egyemeletes vályogépület, egy terasz, az ahhoz felvezető létralépcső, amelyet éjjel a rablók és a farkasok elleni védekezésül felvontak. Az egyedüli pöcegödör a földszinten volt található; két favillán egy karvastagságú rúd, azon holtsápadtan mászkáló, pondrószerű férgek és huzatot nem kedvelő legyek miatt; adózva a szemérmességnek, csak két oldalfallal ellátva. A vízszolgáltatást egy merítő kút, a mosdási lehetőséget pedig két rozsdás, fogantyú nélküli vödör látta el. A földszintet eredetileg istállónak „tervezték", az első emeleten a „lakosztályok" voltak és az a legfeketébb konyha, amelyet valaha életemben láttam. Az avas zsír, a kecske- és a lóhúgy makromolekulái minden emeleti szobafalon megragadva a középkor fuvallatát éreztették velünk. A vendég-, helyesebben a vándorszobák kétméteres falakkal voltak egymástól elválasztva, utoljára körülbelül 10 éve lehettek meszelve. Zár és kilincs nélküli deszkaajtók tettek a luxus követelményeinek eleget, minden szobában két ágy, illetve fekvőhely, egy-egy izzadtság- és hónaljszagú, kávészínü szalmazsákkal. Friedl és én - mint korelnökök - a szobaválasztásnál éltünk elsőbbségi jogunkkal, de teljesen mindegy volt: egyformán piszkos és primitív volt mindegyik. Főszakácsunk közölte, hogy ebben a konyhában nem tud főzni, mert a falhoz támaszkodva odaragadt. Ezt meg is értettük, de valami meleget