gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Grönland

másztunk le a motorhoz, ahol az egyik csapágy már sistergett. Még egy, a motorhoz támasztott butángáz palackot is találtunk, amely eredetileg a „szalon" sarkában állt. Úgy találtuk, hogy nincs sok időnk, először elhúztuk a palackot a motortól, majd felszaladtunk a hídra. Ott a kapitánynak megmagyaráztuk, hogy miért kell a motor fordulatszámát csökkenteni, és amennyiben ezt nem teszi meg, erőszakkal távolítjuk el a hídról. Ez hatott. Visszamentünk a forró palackért, amit még mindig nem lehetett kesztyű nélkül megfogni, és egy csigával felhúztuk a fedélközre. Úgy találtuk, hogy meleg étel nélkül még meg tudunk lenni, de ha a levegőbe repülünk, lényegesen rosszabbá válna a helyzetünk, így nem sokat kérdezősködtünk, egyszerűen begurítottuk a tengerbe. Erre a látványra érkezett kapitány. Első reakciója egy nagy ordítás, a második a kikötéshez használt csáklya felragadása volt. De közöttünk az arány kettő az egyhez lévén, azon kívül kezemben volt a vadászkés, az „okosabb enged" gondolatától vezérelve visszament hídjára. Nem is láttuk többet megérkezésünkig, de bevallom, a vér forrott bennem, és megesküdtem magamnak, hogy feljelentem. Az egész hajóút a felelőtlenség jegyében zajlott, hiányzott a mentőcsónak és a mentőöv, mindehhez egy részeg kapitány; szóval a csodával volt határos, hogy ennyivel megúsztuk. Frigyes dán király aznap este érkezett egy cirkálóval hivatalos látogatásra. Külön ült, de velünk együtt vacsorázott a kantinban. Őt nem ismertem, de az egyik szárny segédjével már találkoztam a múltban egy Plessen vadászaton. Neki el is mondtam az egész ügyet. A későbbi kivizsgálások során kiderült, hogy a „kapitány" egy koppenhágai teherautósofőr volt, akinek alkoholizmusa miatt a rendőrség egy évre bevonta a jogosítványát. A halászkirándulást szervezők nem tartották szükségesnek hajóskapitányi bizonyítványát elkérni, amely természetesen nem is létezett. Azóta állítólag minden nehézség nélkül zajlanak a horgászexpedíciók. Kellemes emlékként megmaradt még egy gyönyörű, svéd egyetemista lány arcképe, aki a nyári hónapokban az ottani kantinban dolgozott. Evekig küldtünk egymásnak karácsonyi lapokat...