gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Grönland

nyésztő, ügyvéd és cipő-nagykereskedő. A franciáknál a textilgyáros és mosóporgyártó foglalkozások képviseltettek, az olaszoknál pedig a fuvola- vagy sípgyártás. így tehát a svájciak alkották velem együtt a látóhatár reménysugarait. A már kijózanodott kapitány fel is kért mindhármunkat, hogy segítsünk. Véleményünk megegyezett, hogy egy ilyen nagy hajó dízelmotorjának kell, hogy egy segédmotorja is legyen. Hosszas keresés után, amely alatt a kapitány már kezdett erősen az idegeimre menni, végül is rábukkantunk a rajzokra, és megtaláltuk az 5 lóerős segédmotor adatait is. Lementünk a motorházba, ahol nem volt lángelmére szükség ahhoz, hogy megértsük, miért kérte segítségünket. A kis motor nem volt hozzácsatolva a nagy dízelhez, hanem egy eldugott sarokban pihent egy olajos ládában, melyet csak órákig tartó keresgélés után sikerült megtalálni. Másfél napig tartott, amíg hozzászereltük a nagy motorhoz, és itt volt az első komolyabb jellegű összetűzésem a kapitánnyal. Ahelyett, hogy segédkezett volna, kizárólag csak parancsokat osztogatott, egy sörösüveggel a kezében. Angolul egészen jól tudott, úgyhogy kaszárnyastílusú ajánlataim, amelyek minden fizikai lehetőség határait túllépték, nem találtak nála megértésre. A hangulat elég feszült volt, de én egy fél fejjel nagyobb és legalább 10 kilóval nehezebb lévén - no és ott állt még svájci barátaim közül az egyik - jobbnak látta társágunkat elhagyni, vagy ahogy manapság Pesten mondják: „elhúzni a csíkot". Amikor aztán a nagy dízel beugrott, és megint volt áramunk, rádión kértünk búvársegítséget. Helikopter hiányában csak a tengeren jöhettek. Hogy időt nyerjünk, az egyik svájci bekenette magát tetőtől talpig kenőzsírral, és leereszkedett a hajócsavarhoz egy kis acélfürésszel az 1-2°Cos vízbe. Azonnal vissza kellett húzni, ami várható volt. Életben maradt, de azt hiszem, nem sok hiányzott neki. Később megjött a búvár, elvágta a csavartengelyre tekeredett kötelet és a csónak elsüllyedt a fjord többszáz méteres mélységében. A koffertulajdonosok őszintén megsiratták, utána sátorbontás és behajózás. Hideg volt, nem tudtunk a fedélzeten maradni, mindenki beszorult a két kis terembe. Csak felváltva lehetett ülni, és a költői rendetlenségben gyönyörködni. Eleinte zökkenők nélkül, jól is ment minden, valószínűleg azért, mert a sör és aquavit elfogyott, de egy órányi út után nagyon megerősödött a kipufogó füst. Egyetértettem a svájcival, hogy ennek oka a motor felhevülése lehet, amit talán az elferdült tengely okoz. Ketten